Balkáni lőporos hordó

Majd minden történelemkönyvben megtalálható a „balkáni lőporos hordó” kifejezés - amely az idők során már nem egyszer felrobbant, de ennek ellenére is folyamatos robbanással fenyeget. Ennek oka a térség kétszeresen is - vallási és egyben etnikai alapon - megosztott társadalmi összetétele.

Az ortodox - és emiatt erősen oroszbarát - szerbek és a katolikus horvátok sosem bocsájtották meg az albánoknak, hogy török nyomásra áttértek a muzulmán hitre:eme ősi viszály a mai napig dúl. De több más, relatív kisebb népcsoport - például a szintén muzulmán bosnyákok, vagy az ortodox makedónok - is történelmi/ kulturális ellenszenveket táplálnak egymás iránt - még azokkal szemben is, akikkel egyezik vallási meggyőződésük.

A térség több véres háborút vészelt át a közelmúltban, amiről csak a menekültek beszámolóiból, vagy egy-egy róla készült film kapcsán értesülhettünk - töri órákon az érettségi hevében nem szokás kitérni a témára (már aki eljut a XX. század végéig).

Amerika több békefolyamathoz asszisztált, de a háborúk elvonultával mintha elfeledkezett volna a térségről, de Obama igyekszik megmutatni, hogy ez nem így van - főleg mivel ott haladna keresztül a Déli Áramlat, valamint Szerbia a NATO együttműködésben is nagy szerepet játszik. Ezért indult Joe Biden alelnök három napos balkáni körútra.

Körúti események

Biden alelnök a balkáni körutat tegnap kezdte Bosznia-Hercegovinában, ma érkezett Szerbiába, holnap pedig Koszovóba látogat. Az érkezését eddig mindenhol szoros egyet nem értés övezte - jól jellemezve a térség viszonyait. Bosznia-Hercegovinában (ahol a három fő erő teljesen etnikai alapon osztja fel az országot) az albánok igencsak örvendeztek a vizitnek, mivel Biden az EU integrációt is zászlajára tűzte: Washington segít belépni az ajtón - ezért tart vele Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.

Ellenben a fokozott önállóságot hangoztató és ezáltal az EU-ból nem kérő bosnyák és szerb képviselet nem ujjongott örömében. Szerbiában hasonló a helyzet: a liberálisok üdvözölték a látogatást és pártolták a nyugati érdekeket, míg a nacionalisták inkább az eljövetel során kinyilvánítandó szerb függetlenség kifejezését hangoztatták.

Biden beszédet mondott a szarajevói parlamentben, amelyben minden felet óva intett a nacionalista retorikától, mivel szerinte ezek az elmúlt három évben kissé megszaporodtak az országban: kis túlzással ez okozta a térségi háborúk többségét.

Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezető politikusa viszont nem nagyon szimpatizált a mondókával, és burkoltan beszólt Bidennek: Tiszteletben tartjuk Biden értékelését, s osztjuk a békével, a stabilitással, az európai integrációval kapcsolatos véleményét, de Bosznia és Hercegovina egy nagyon összetett ország, állapotát csak Szarajevóból nézve nem lehet megítélni.

Szerbiában a nyílt színi kölcsönös vigyorgás politikáját alkalmazták: Az államfővel való beszélgetés után Biden elmondta, hogy a jó viszony fenntartáshoz Szerbiának nem muszáj elismernie Koszovó függetlenségét, de tartsa be a nemzetközi határokat és működjön együtt a Koszovóban rendőri szerepet ellátó EU-s EULEX alakulatokkal. Boris Tadic meg megígérte, hogy Szerbia továbbra is tisztelni fog minden határt és segíteni fog a térség stabilitásának kialakításában.

A térség nem épp biztonságos voltát jelzi az is, hogy Szarajevóban olyan szintű biztonsági intézkedéseket vezettek be, amelyekre talán II. János Pál pápa látogatása óta nem volt példa. Szerbiai hatóságok pedig a legmagasabb szintű biztonsági intézkedéseket foganatosították: Biden gépét szerb vadászgépek kísérték amint beért a légtérbe, a földön pedig 350 amerikai biztonsági segíti a szerb kollégák munkáját. Ráadásul Szerbiában Oroszország árnyéka is az amerikai alelnökre vetült: tüntetők fogadták, kezükben táblákkal: „Putyin figyel téged!”.

Érdekek és ellenérdekek

Sokak szerint az egész látogatás csak egy lépés azon a sakktáblán, amelynek az egyik felén az USA és az EU, másik felén pedig Oroszország ül, és a tét a kontinens keleti részének, valamint a Balkánnak a befolyása - amin keresztül uralható a gázpiac és így Európa nagy része. Ennek része volt a nemrégen lezajlott Keleti-partnerségi tárgyalások, sőt közvetve a grúziai hadgyakorlat is.

Ugyanis a befolyásért nem csak gázzal, hanem fegyverkezéssel is megy a harc: NATO és ellen-NATO, rakétapajzs és figyelmeztető rakéták, valamint hadgyakorlatok. A legutóbbi ilyen Grúziában esett meg a NATO részvételével, ami kissé kicsapta a biztosítékot az oroszoknál - így több EU-orosz tárgyalás elmaradt.

Biden valószínűleg ezért is tárgyal külön négyszemközt Dragan Sutanovac szerb védelmi miniszterrel. Eközben a gázpiacról is ékreznek a hírek: a Gazprom bajban van, a Déli Áramlat lehet csak egy álom marad, a Nabucco finanszírozása a bele való gázzal együtt pedig még mindig kétséges.

Annyi bizonyos, hogy Biden látogatásával a balkáni etnikai hordókban lévő puskapor nem változik át virágporrá - bár annak felrobbanásába is sokan belehalnának az egyre terjedő pollenallergia miatt. A konfliktusok több évszázados gyökerei maradnak, amik mind az EU-integrációt, mind a politikai stabilitást megkérdőjelezik. Abban viszont okkal reménykedhetünk, hogy mindkét hatalmas árnyéknak van annyira fontos a térség, hogy még egy ideig nem hagyják újból felrobbanni.