Morvai: magyar kézben tartani a magyar földet

A Jobbik európai parlamenti (EP) listavezetője úgy fogalmazott, meg kell állítani a külföldiek földvásárlását, mert 2011 után a magyarországinál négyszer-ötször nagyobb nemzeti jövedelmet felmutató országok állampolgáraival kellene versenyezni a termőföldért, ami véleményük szerint nem a tőke szabad áramlását jelentené, hanem "egyszerűen gyarmatosítást".

Mint mondta, ezt minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni. Hozzátette, már elkezdtek tapogatózni az ügyben és kiderült, hogy vannak olyan uniós képviselők, "akik partnerei lesznek a tisztességes magyar politikai erőknek, és készek segíteni megakadályozni, hogy palesztinokká váljunk a saját hazánkban".

Morvai Krisztina ezzel kapcsolatban azonban egyelőre nem akart neveket vagy pártcsoportokat megnevezni.

A listavezető külön kitért a falvak és a gazdák kérdésére. Azt mondta, a Jobbik szerint nem állandó megszorításokra és külföldi kölcsönökre van szükség, hanem önálló magyar gazdaság felépítésére, amelynek központi eleme a mezőgazdaság kell, hogy legyen.

Ehhez a Jobbik listavezetője elengedhetetlennek nevezte, hogy a magyar gazdák haladéktalanul ugyanakkora támogatást kapjanak, mint külföldi versenytársaik.

Hangot adott annak a véleményének is, hogy a külföldi cégek és a globális nagyvállalatok előnyöket élveznek a magyar kisvállalkozókkal szemben. A listavezető felhívta arra is a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozók nem tudnak versenyezni a multikkal, ezért a Jobbik "egy tollvonással" megszüntetne minden olyan adónormát és jogszabályt, amely a külföldi cégeket előnyben részesíti a magyarokkal szemben.

A munkavállalók helyzetét úgy jellemezte, hogy a rendszerváltozás után a politikai erők "összekacsintottak a globális nagytőkével", és úgy állították be az országot, mint ahol szervezetlen, kiszolgáltatott és olcsó munkaerőhöz lehet jutni.

Kijelentette, meg kell szüntetni azt az állapotot, hogy az állam ellenségként kezeli a magyar vállalkozókat és munkavállalókat.

Morvai Krisztina szerint most eljött egy történelmi pillanat, és Nyugat-Európában is fellázadnak az emberek, mert szeretnének kialakítani egy új gazdasági rendszert, ahol nem a globális nagytőke uralkodik, hanem a lokális, helyi érdekek érvényesülnek. Azt mondta, hogy világméretekben is olyan átalakulás folyik, amelynek végén a helyi termelés, szolgáltatók, kereskedelem és a kisipar válik a gazdaság központjává.

Arra a kérdésre, hogy a Jobbikot több politikai erő is szélsőségesnek, az SZDSZ pedig neonáci pártnak nevezte, azt mondta, hogy Magyarországon egy szélsőséges párt van, az SZDSZ: "a szemkilövető Gusztos Péterrel", valamint a Gergényi Pétert kitüntető Demszky Gáborral.

Kijelentette, bízik abban, hogy az SZDSZ eltűnik, mert az "egyszázalékos törpepártnak" nincs hasznos mondanivalója, s csak kárt okoznak.Megjegyezte, hogy a többi párt esetében definíció kérdése, hogy szélsőségesnek tekinthetőek-e, de sok ember számára az jelenti a szélsőségességet, ahogy a rendszerváltozás politikai erői kiárusították az országot.

A Jobbikról úgy vélekedett, hogy nem harmadik, hanem egy új erő, amely "megy, tör előre". Megjegyezte: látható, hogy hatásukra már a Fidesz retorikája is kezd az eddigi "langyosból" az általuk diktált szókimondóbb irányba fordulni.

A listavezető nem akart válaszolni arra a kérdésre, hogy hány százalékot érhetnek el az EP-választáson. Úgy fogalmazott, hogy ha sikerül áttörniük a hallgatás falát, akkor sikeresek lehetnek mind az európai parlamenti, mind pedig az országgyűlési választáson. Hozzátette, miután a médiából kizárták őket, egyelőre nem tudják, hogy az emberek mekkora részéhez jutnak el az üzeneteik.

Arra a kérdésre, hogy hány képviselőjük juthat be az Európai Parlamentbe, azt mondta, szeretné, ha a listájuk negyedik helyén álló Szima Judit is bekerülne, de a fentebb ismertetett okok, vagyis a Jobbikkal szembeni "médiablokád" miatt az is előfordulhat, hogy ő maga sem szerez mandátumot.

A listavezető az MTI kérdésére úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy a Magyar Gárda megfélemlítené a kisebbséget. Közölte, büntetőjogászként azt látja, hogy a falvakban harmadik világbeli állapotok uralkodnak, folyamatos félelemben élnek az ott lakók a terménylopásoktól, falopásoktól, erőszakos bűncselekményektől. Közölte, ha az állam helyreállítja a közállapotokat, s a bűnt majd valóban büntetés fogja követni, akkor valószínűleg nem lesz szükség arra, hogy a Magyar Gárda a mostani formákban jelen legyen a falvakban.

Morvai Krisztina megismételte korábbi kijelentését, hogy véleménye szerint le kell állítani a külföldről felvett hitelek visszafizetését, mert a kamatterhek miatt ezeknek már eddig is a többszörösét fizette vissza Magyarország. Arra a kérdésre, hogy ezt követően tönkremehetne a forint, és elértéktelenednének az államkötvények, azt mondta: születtek már korábban is rendkívüli intézkedések, a bankok és a nagy cégek is kaptak támogatást, így most legyen rendkívüli intézkedés a kölcsönfizetések leállítása.

Arra a közbevetésre, hogy a hitelek visszafizetésének leállítása után az ország nem tudna külföldi segítségért folyamodni, azt mondta, erre nincs is szükség, mert Magyarország páratlan adottságai, mint például a termőföld, a vízkincs, az éghajlat, a termálforrások lehetővé teszik, hogy az ország megálljon a saját lábán. Hozzátette: ha békén hagynák az országot, akkor a mezőgazdaság, a turizmus és a gyógyturizmus segítségével ki lehetne alakítani egy virágzó gazdaságot.