Az SZDSZ képviselné az európai értékrendet?

Az SZDSZ európai parlamenti (EP) listavezetője hozzátette: ezeknek az értékeknek egyes elemei más pártok kampányaiban is felbukkannak, de az SZDSZ helyezi a legnagyobb hangsúlyt arra, hogy a társadalmi válságra a humanizmuson, a tolerancián, egymás megértésén és a kompromisszumkeresésen nyugvó választ kell adni.

"Tudom vállalni azt az öt évet, amelyet az Európai Parlamentben töltöttem" - mondta korábbi tevékenységét értékelve Szent-Iványi István. Hozzátette: éppen ezért nem csupán a jövőbeli eredményeinek kér bizalmat, hanem azokra is hivatkozik, amelyeket ebben a ciklusban tud felmutatni.

Példaként említette, hogy az ő módosító indítványai nyomán emelték fel a költségvetésben a NATURA 2000 környezetvédelmi programra vagy az Erasmus-programra fordítandó összegeket.

Megjegyezte, hogy a szocialista Tabajdi Csabával közösen ők emeltették meg a Horvátország és Szerbia számára nyújtandó támogatásokat; mint mondta, ezek feltételéül szabták, hogy cserébe az érintett országok multikulturális programokat fogadjanak el.

Az európai parlamenti képviselő emlékeztetett arra is, az ő kezdeményezésére került napirendre az EP-ben az oroszországi finnugor népcsoportok helyzete. Hozzátette: ezt követően magyar, finn és észt képviselő segítségével létrehoztak egy finnugor csoportot is az Európai Parlamenten belül.

A képviselő elmondta: optimizmussal figyeli az SZDSZ kampányát. Közölte: meglátása szerint sok helyen ott vannak, megvannak a céljaik, és "sok minden megmozdult". Utóbbit úgy magyarázta, hogy vidéken gyakran találkoznak olyan választókkal, akiket a helyi szervezők sem ismernek, de ők azzal keresik fel őket, hogy a szabad demokratákra akarnak voksolni.

Szent-Iványi István szerint ezt sokan a szélsőségesek megerősödésétől való félelemmel indokolták, de - mint mondta - vannak olyanok is, akik szerint "ma az SZDSZ a józanság hangja".

Megjegyezte azt is, hogy az Európai Parlamentben a konzervatívok és a szocialisták mellett a liberálisok jelentik a harmadik erőt. Legtöbbször a liberálisok játsszák a mérleg nyelvének szerepét, és ilyenkor egy-egy ügy érdekében ad hoc-jellegű koalíciót kötnek valamelyik nagyobb képviselőcsoporttal, de ilyenkor saját kéréseiket is beépíttetik az adott témába.

Kijelentette: ha a magyar liberálisok nem lennének jelen Brüsszelben, akkor az ország érdekei is sérülnének.
Az SZDSZ országos tanácsának elnöke azt mondta, nem lát arra reális esélyt, hogy a szélsőségek komoly hatalmi tényezővé váljanak.

Hozzátette: annak viszont megvan a veszélye, hogy a "közbeszédben a kimondhatóság és a szalonképesség határai változzanak, és a későbbiekben mérgezzék a közhangulatot", de ennek a veszélynek a megléte nem csak a választásokon múlik.

A Jobbik esetleges Európai Parlamentbe való bejutását úgy értékelte, eddig Magyarországról az a pozitív kép terjedt el, hogy nem delegált szélsőséges képviselőt Brüsszelbe, de ezt követően ez a pozitívum eltűnne.

Arra a kérdésre, hogy tudna-e együtt dolgozni egy jobbikos képviselővel, Szent-Iványi István azt mondta, ennek egyelőre nem látja sem az esélyét, sem a lehetőségét. Megjegyezte: az előfordulhat, hogy egy adott ügyben ugyanúgy szavaznának, de azt nem előzné meg semmilyen egyeztetés.

A képviselő hozzátette: azt a csoportosulást, ahová a Jobbik tartozna az Európai Parlamenten belül a bejutása esetén, "nem nézik jó szívvel a többi párt tagjai".

Az SZDSZ esélyeiről úgy vélekedett, hogy minimális célként az öt százalék feletti eredményt tűzték ki, de annak örülnének igazán, ha meg tudnák ismételni az öt évvel korábbi szereplésüket amikor két képviselőt delegálhattak Brüsszelbe.