Komoly probléma: mi legyen az alapkamattal?

Az elemzők szinte egyöntetűen jelzik, hogy májusban sem nyúl hozzá a 9,5 százalékos alapkamathoz a Magyar Nemzeti Bank. A magyarázat szerint annak ellenére, hogy a forint erősödik, mégis vár kamatai csökkentésével néhány hónapot a jegybank, mivel a forint árfolyamára és az inflációra leselkedő kockázatok nem tűntek el teljesen. A jövőbe tekintve az elemzők többsége még az idén kamatcsökkentést vár, a konszenzus 2009 végére 8,5 százalékos, 2010 végére 7,0 százalékos alapkamatot mutat.

A legutóbbi kamatülés óta a parlament áfakulcs-emelést fogadott el, ami növeli az inflációt. Ennek az egyszeri emelkedésnek az azonnali inflációs hatásain várhatóan "keresztülnéznek" a monetáris döntéshozók, a később jelentkező másodlagos inflációs hatások azonban továbbra is rizikót jelentenek. A mély recesszió ugyanakkor alacsonyan tartja a belföldi keresletet és mérséklően hat az árakra.

Az inflációs előrejelzések a múlt hónaphoz képest felfelé mozdultak: az elemzők szerint az idei átlagos infláció 4,6 százalék, a decemberi - éves összehasonlításban - 6,9 százalék lehet. Jövőre az átlagos infláció 4,4 százalék lehet a konszenzus szerint, 2011-ben azonban visszatérhet a három százalékos középtávú cél alá, 2,9 százalékra.

A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a jelenleg érvényes 9,5 százalékos kamat.