Brazíliában csapódik be világszerte a legtöbb villám, évente ötven- és hatvanmillió között van a számuk. Ezen kívül az itteni villámoknak erősebb a töltésük, és mindig ugyanazokon a helyeken csapódnak be, sajnálatos módon az ország legnépesebb területein - tudósít a Die Welt című népet lap online változata (www.welt.de).

A Nemzeti Űrkutatási Intézet (Inpe) kutatói fejtették meg a pusztító erő titkát. "Brazíliában két villámfajta kombinációjával van dolgunk. Az erős villám húszezer és százezer amper közötti töltéssel rendelkezik, és körülbelül egy ezredmásodpercig tart, míg a +corrente contínua+, bár csupán száz-kétszáz amperes, akár fél másodpercig is elhúzódhat" - magyarázza Osmar Pinto, a kutatás vezetője.

Két éve próbálják megfejteni a kutatók a "másodperces villám" titkát. 2009 elején, a brazíliai nyár derekán bevezettek egy háromlépcsős rendszert a villámok kutatására. A másodpercenként mintegy ezer képet rögzítő kamerák és a becsapódásokat feljegyző nemzeti adatbank mellett alacsonyfrekvenciájú elektroszenzorokat is bevetettek a villámok mérésére.

"Az adatbank segítségével felmértük, hogy melyek azok a helyek, ahová ismételten becsap a villám - mondta Pinto. - Ezek közül néhányban alkalmazzuk most az elektroszenzorokat."

Leginkább az ország déli, legnépesebb része érintett: a többi országrészhez képest itt több a másodperces villám. "Egy másodperces villám egész telekommunikációs rendszereket és áramhálózatokat tehet tönkre - szemléltette a kutatásvezető. - Egy fa túlélheti az erős villám becsapódását anélkül, hogy kigyulladna. Ha azonban másodperces villám éri, semmi nem marad belőle."

Eddig csak Sao Paulo államból vannak adatok a hosszan tartó villámra vonatkozóan, az év végéig azonban a többi érintett déli államban is létesítenek mérőállomásokat. "Az eddigi adatokból kiderül, hogy a becsapódások erőssége kétszer akkora, mint az Egyesült Államokban pusztító villámoknál. De nagyobb adatbázisra van szükségünk ahhoz, hogy magyarázatokat találjunk erre - magyarázta Pinto.

Az Inpe kutatói úgy vélik, hogy az éghajlati változások, a felmelegedés lehet felelős a jelenségért. Ez azonban eddig csak feltételezés.