Orbán Viktor sokatmondó interjút adott a Heti Válasznak. A beszélgetés ugyan a jövőről szólt, amit a Fidesz elnöke „új világnak” aposztrofált, ám mégis híján volt a konkrétumoknak. Ezt a baloldali elemzők mindig a fejére olvassák a kormányzásra lázasan készülő ellenzéki vezérnek.

Egyfelől igazuk van, hiszen hogyan is szavazhat bárki egy olyan pártra, melynek programja titkos széfek legmélyén hever. Mert az, amit a Fidesz programként bemutatott csak egy nagy vázlat, amolyan sorvezető. Másfelől igaz, hogy kormányprogramot nem kell egyik ellenzéki pártnak sem bemutatnia, míg nem ő kerül kormányalakítási pozícióba.

Titkos tervek

Nyilvánvaló, hogy Orbán nem fog részleteket elárulni abból, hogy mit tenne pontosan a gazdaságban, kik lennének az ő programjának nyertesei, de főleg vesztesei, mert fenn kell tartania azt a látszatot, hogy a következő kabinet intézkedései nyomán senkinek nem lesz rosszabb. Ez nyilvánvalóan lehetetlen feladat, ám most annyival vezet a Fidesz, hogy minden apró támadási felületet le kell minimalizálni.

A közel 70 százalékos támogatottság ugyanis ezt jelenti, hogy minden társadalmi csoportból, nemtől, kortól, munkahelytől, lakóhelytől stb. függetlenül mindenhol vannak Fidesz-szavazók. Ha meg akarják tartani őket, nagyon keveset szabad elárulniuk a terveikből, nehogy a többi párt ráugorjon azokra, és a támogatókat kiábrándítsa.

Amit elkottyantott

Amit azonban Orbán elárult az éppen az, amit a társadalom nagy többsége igényel. Hogy végre egyszer megfizessenek azok, akik oda jutatták az országot ahol most van. Az emberek nem dolgoztak rosszabbul az elmúlt hét évben, mint előtte, mégis újabb adókat és megszorításokat kell elviseljenek, mert az általuk választott vezetők eltapsolták az állam pénzének egy jó részét. Igaz, közben ugyanezen vezetők milliárdosok lettek. Ezt leginkább egy igazi baloldali veheti rossz néven.

Orbán szavai szerint „a kormányváltás utáni vizsgálatainak nemcsak a gazdasági visszaélésekre, hanem a titkosszolgálatok szerepére és az ilyesfajta politikai szélhámosságra is kiterjednek majd.” Ezzel a gondolattal a baloldal szerepét firtatná a szélsőjobboldali szervezetek létrejöttében, támogatásában.

E megjegyzésre azonnal ráugrott a szélsőjobboldali média. A barikád.hu így fogalmaz: „a szerkesztőség értetlenül áll az ellenzéki politikus demokrácia-deficites, eddig inkább a jelenleg szenvedő kormányra jellemző fenyegetése előtt, másrészt reméljük, Morvai Krisztina az Európai Parlamentben is el fogja mondani, mire óhajtja használni hatalmát a leendő miniszterelnök és a majdani kormánypárt. Akik egyébként jobban tennék, ha titkosszolgálati ügyekben előbb a saját házuk táján sertepertélnének.”

Ellenfelek

Orbán azt is világossá tette, a Jobbik ellenfele a Fidesznek, hiszen míg a szélsőséges párt ellenzéki szerepre addig a Fidesz kormányzásra készül. Hozzátette: „a hebehurgyaságba csapó, szélsőséges habitusú politika súlyos károkat tud okozni”.

Markánsan támadta a Fidesz elnöke a bankárokat, illetve a Gyurcsány-Bajnai kormányok összefonódását a banki szektorral. Mind mondja, a világban több szakértő szerint is erős a gyanú, hogy a bankok a korábbi disznóságaik elfeledésére, a kilyukadt alapjaik feltöltésére használják az államtól kapott milliárdokat. Orbán szavaiból úgy tűnik ki, a 600 milliárd forintos magyar bankmentő csomagot is hibásnak tartja.

A zavart keltők

Az ingatlanadóról szólva Orbán elmondta, hiába kért elnézést Bajnai akkor, mikor azt mondta, ha nem tudja fizetni valaki az ingatlanadót, akkor költözzön el, „addigra már kibújt a szög a zsákból.” A politikus úgy fogalmazott: „ismerjük őket: hazudoznak, ravaszkodnak, zavart keltenek. Az ingatlanadó alapja egy országos vagyonkataszter, amit ha elkészítenek, az MSZP idővel minden lakásra, épületre kiveti a sarcot.”

Két téma lehet, ami miatt meg lehet majd fogni Orbánt. Az egyik a Kéri László tanítványai előtt elmondott beszéde, ahol a nyugdíjak befagyasztásáról, vagy a nagyberuházások szerződéseinek újratárgyalásáról beszélt. Az interjúban ezt a kérdést inkább megkerülte, ami azt is jelenheti, hogy az elmondottakat még mindig így gondolja, csupán nem szeretné kimondani.

Alkotmányos gondok

A másik az előrehozott választásokkal kapcsolódó alkotmányértelmezés. Ha ugyanis még idén ősszel lennének a választások, akkor az Alkotmány szerint 2013-ig tartana a mandátuma a kormánynak. Ez Orbán szerint bárki is kerül kormányra, annak négy évig kell, hogy szóljon a mandátuma. „Van belső feszültség az alkotmányos rendszerben ezt fel kell oldani, ha másként nem, az Alkotmánybíróság segítségével.”

Erre Tóth Zoltán, választási szakértő a Népszabadságnak azt mondta, a vitát akkor lehet elkezdeni, ha megérik az előrehozott választás jogi feltétel rendszere, mert ma ilyen nincs.

Új világ

A Fidesz elnöke úgy látja, a világ már sosem fog ugyanabba a kerékvágásba visszatérni. Új világgal kell számolnunk. Ebben az új világban pedig Orbán szerint nem engedhető meg, hogy az emberek létfeltételeit alapvetően befolyásoló döntéseket az üzleti világban hozzák meg. Valamint azt sem, hogy az adózás helyett offshore manőverekkel lopják meg az országot az üzleti körök.

Az országban sokan csüngenek Orbán szavain. Az ellenségek azért, hogy beleköthessenek, a támogatók meg azért, hogy feltüzelje őket és bizonyítva lássák saját Fideszt támogató döntésük helyességét. Orbán ebben a beszélgetésben egyiküket sem elégítette ki, habár a támogatók számára több morzsát adott, mint az ellenségeknek. Ilyen szempontból ügyes kampányfogás.