Tízezrek dolgoznak a pártoknak a szavazás alatt

Rytkó Emília elmondta, az adat még nem végleges, a pontos számot a településekről beérkező adatok rögzítése és összesítése után ismertethetik. (A pártok péntekig jelenthették be a delegáltjaikat az ország 11 ezer szavazatszámláló bizottságába.)

Az EP-választásra tíz párt nyolc listát állított, a közös listát állító két-két párt közösen küldhetett egy delegáltat. Így a pártok a 11 ezer szavazatszámláló bizottságba 88 ezer delegáltat jelenthettek volna be.

A jogszabály szerint a listát állító pártok jogosultak arra, hogy a 11 ezer szavazatszámláló bizottságba, a 20 területi választási bizottságba, valamint az Országos Választási Bizottságba (OVB) egy-egy tagot küldjenek.

Az OVB korábban tíz párt nyolc listáját vette nyilvántartásba. Közös listát állított a Fidesz és a KDNP, valamint a Lehet Más a Politika és a Humanista Párt. A közös listát állító pártok közösen küldhetnek egy tagot a választási bizottságokba.

Önálló listát állított az MSZP, a Jobbik, az SZDSZ, az MDF, a Munkáspárt és az MCF Roma Összefogás.

A kedd délután összesített adatok szerint a Fidesz-KDNP 4.800, az MSZP 4.300, a Jobbik 2.230, az SZDSZ 149, az MDF 112, míg a Munkáspárt 100 tagot delegált; a többi szervezet pedig száznál kevesebb tagot küldött a bizottságokba.

A pártok a választások tisztaságáról saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg közvetlenül a szavazatszámláló bizottságokban. A törvény azért biztosít lehetőséget a delegálásra, mert a bizottságok így széles körű ellenőrzés keretében végezhetik a voksok számolását és állapíthatják meg a szavazóköri eredményeket.

Az informatikai rendszer adatai alapján csak az előzetes, tájékoztató eredményeket közlik. A hivatalos eredményt a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az OVB. Így a választáson induló valamennyi párt a delegáltjain keresztül mind helyi, mind pedig országos szinten közvetlenül követheti az eredmény megállapítását.

A nyilvánosság biztosításán túl a pártok olcsóbbá is tehetik a választást, ha minden szavazatszámláló bizottságba delegáltat küldenek, ekkor ugyanis nem kell bevonni (fejenként 15 ezer forintért) úgynevezett póttagokat.

Ahhoz tehát, hogy minden szavazatszámláló bizottságban meg lehessen "spórolni" kétszer 15 ezer forintot, a pártoknak legalább mintegy 22 ezer delegáltat kellene állítaniuk. (Ez abban az esetben igaz, ha nem ugyanazokba a bizottságokba delegálnak; egyébként ennél lényegesen több küldöttre lenne szükség.)

A szavazatszámláló bizottságok öttagúak, kivéve azokban a szavazókörökben, amelyekben az igazolással (tehát más településről átjelentkezők) voksolnak; itt hét embernek kell ellenőriznie a szavazás törvényességét.

A bizottságoknak három olyan tagja van, akikről még az országgyűlési választások előtt döntött  a helyi képviselő-testület. A működőképességhez legalább öt tag kell, így ha a pártok delegáltjaival együtt sincs meg az öt tag, akkor póttagokat hívnak be a testületbe. (E póttagokat korábban ugyancsak a képviselő-testület választotta meg.)

A szavazatszámláló bizottságokban ülő tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Döntéseiket határozat formájában hozzák; csak "igennel" vagy "nemmel" szavazhatnak, nem tartózkodhatnak. A testület határozataival szemben a területi választási bizottsághoz lehet fordulni.

A párt által megbízott tag nemcsak figyelemmel kíséri a választási bizottság munkáját, hanem tevékenyen részt is vesz benne, a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutott személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem senki másnak nem adhatja ki.

A szavazatszámláló bizottság munkájában részt vevő, nem pártdelegált tagok bruttó 15 ezer forint díjat kapnak egész napos munkájukért. A megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj a választás állami költségvetéséből, a párt azonban fizethet az általa megbízott tag munkájáért.