A katolikus kultúra napjai

Az esemény keretében országszerte kiállításokon, előadásokon, hangversenyeken és más programokon mutatják majd be az egyházművészet gazdagságát.

A bíboros hozzátette: azt tervezik, hogy digitalizált katalógusokat adnak ki a jelentős középkori anyagot magukban foglaló magyarországi nagy egyházi gyűjteményekről. Rámutatott arra, hogy Esztergomnak "párját ritkító" gyűjteménye van a nagyszombati egyetem korából.

Erdő Péter közölte: "nemzetünk kulturális önazonosságát nem kis részben a történelmi egyházak hordozzák".

Kitért arra, hogy a konferencia jóváhagyta a Magyar Katolikus Kulturális Központ megalapítását, amit a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán hoztak létre. Az egyetemen jelenleg is publikálnak sorozatokat, például Pázmány Péter esztergomi érsek műveinek kritikai kiadásaiból már több is megjelent - tette hozzá.

A bíboros szólt arról is, hogy a plébániák könyvtárai "a helyi emlékezet őrzői", az ott vezetett úgynevezett historia domusok hozzájárulhatnak egy-egy település történetének feltárásához. Ugyanígy a falvak templomai is a kultúra részét képezik. "Nagy felelősséggel kell ezeket az értékeket kezelni" - mutatott rá.

Megjegyezte, hogy a nyugati szórvány magyarság összetartozását elősegíti az egyház és annak kulturális közvetítő szerepe. Elismerően nyilatkozott azokról az egyházi témájú képzőművészeti kiállításokról is, amelyeket nem egyházi helyeken tartanak.

Az esztergom-budapesti érsek utalt arra, hogy 2010 őszén rendezi meg a püspöki konferencia a magyar katolikus napot, amelyen magyarországi és határon túli magyar katolikus intézmények, mozgalmak, lelkiségi és kulturális közösségek találkoznak egymással. A jövő év áprilisában pedig országos papi találkozó lesz Esztergomban - közölte.

A szombaton tartandó mátraverebély-szentkúti magyar-szlovák imanapról szólva kifejtette: az a két nép közötti kiengesztelődést szolgálja. Az ünnepi szentmisét Tomas Galis zsolnai megyés püspök annak ellenére megtartja Magyarországon, hogy Szlovákiában nagy egyházi esemény lesz, ugyanis püspököt szentelnek.

Mohos Gábor, az MKPK titkára elmondta: XVI. Benedek pápa meghirdette a papok évét az Ars-i plébános, Vianney Szent János halálának 150. évfordulója alkalmából, s azt ünnepélyesen a június 19-én tartandó imanapon nyitja meg Rómában. Magyarországon minden egyházmegyében - több helyen a papszenteléshez kapcsolódóan - ünnepi szentmisével kezdődik a papok éve, amelynek során számos programot, találkozót, konferenciát rendeznek országszerte.

Közlése szerint Székely János püspök, az MKPK cigánypasztorációs referense körlevélben fordul a papsághoz, amelyben összefoglalja a cigányok lelkipásztori gondozására vonatkozó szentszéki dokumentumok tartalmát, segítve ezzel a papokat a cigány hívek lelkipásztori szolgálatában.

Mohos Gábor kitért arra is, hogy az idén 1000 éves Gyulafehérvári Főegyházmegye szeptember 29-én ünnepi szentmisével emlékezik meg alapításáról. A szentmisén a magyar katolikus püspöki kar tagjai is részt vesznek.