Az ellenzék megint kivonult

Az eskütétellel ismét egyfős MSZP-SZDSZ többség alakult ki a Fővárosi Közgyűlésben.
Az ellenzékiek nem vettek részt az eskütételen, obstrukciójukkal azt akarták elérni, hogy ne tehesse le esküjét a politikus. Szerintük ugyanis, ha Bihary Gábor csak a 33 MSZP-SZDSZ képviselő előtt tesz esküt, az nem tekinthető jogszerű eljárásnak, mivel a közgyűlés határozatképességéhez 34 szavazatra van szükség.

A napirendet már az új képviselő szavazatával fogadta el a közgyűlés koalíciós többsége, az ellenzékiek ezt követően kivonultak a teremből, de a folyosón tovább várakoztak. A városvezetés jogértelmezése szerint jogszerű volt Bihary Gábor eskütétele, mivel a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntése óta él a képviselői mandátuma.

Tiba Zsolt főjegyző az MTI-nek elmondta, hogy jelenleg nincs olyan jogszabály, ami a napirend elfogadásához, vagy akár a határozatképességhez kötné egy képviselő eskütételét.

A közgyűlés munkáját két SZDSZ-es képviselő késése, illetve az MSZP-frakció ülésezése miatt később kezdték. A szocialista frakció úgy döntött: nem támogatja azt a városvezetői javaslatot, hogy szerdán tárgyaljanak arról az indítványról, miszerint a szakbizottságoktól a főpolgármesterhez telepítsék a közterület-használati kérelmek engedélyezését.

A napirend elfogadása először meghiúsult Szalkai István (MSZP) miatt, mivel nem ért a helyére a szavazás idejére. A névsorolvasást követően a közgyűlés végül is az MSZP-SZDSZ képviselők szavazataival elfogadta a napirendet.

Tarlós István Fidesz-frakcióvezető még a napirendi vitában arra szeretett volna választ kapni, hogy a főpolgármesteri hatáskör bővítése véglegesen vagy csak a szerdai közgyűlés idejére került le a napirendről.

Felvetése kapcsán személyeskedő vita alakult ki. Demszky Gábor főpolgármester utalva arra, hogy június végén visszahozzák ezt a javaslatot, megjegyezte, hogy a szervezeti szabályzat alapján kérdéseket csak az interpellációs időszakban tehetnek fel a képviselők. Tarlós István leszögezte, hogy "ki kéne dobni" ezt az antidemokratikus szervezeti szabályzatot.

Ughy Attila (Fidesz) is úgy vélte, hogy a szervezeti szabályzat csorbítja az ellenzék véleménynyilvánítási jogát. Mint mondta, sokkal több tiszteletet érdemel az ellenzék, mivel ők is részei a városnak, az önkormányzatnak.

Ez utóbbi megjegyzéssel Demszky Gábor is egyetértett, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi szervezeti szabályzatot még 1992-ben, részben az ellenzékkel fogadták el.