Maradt az alapkamat

A döntés megfelelt a piaci várakozásnak. A bankban "kiegyensúlyozottnak" tartják az új gazdasági előrejelzésekkel szembeni negatív és pozitív kockázatokat, és ebből a piacon arra következtetnek, hogy belátható időn belül nem várható kamatmozdulat az EKB-tól. Az EKB május 7-i döntésével vittel le - negyed százalékponttal - rekord mélyre, 1 százalékra az irányadó refinanszírozási műveletek kamatát, és mennyiségi enyhítést, azaz elektronikus pénzhígítást is bejelentett euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvények vásárlása formájában, 60 milliárd euró erejéig, tekintettel az eltűnő inflációra.

A döntést követő sajtóértekezletén a bank elnöke, Jean-Claude Trichet azzal magyarázta a kamatdöntést - vagyis a további pénzügypolitikai enyhítés szükségtelenségét -, hogy az új adatok tanúsága szerint az év hátralévő részében a gazdasági visszaesés "sokkal kevésbé negatív ütemű" lesz, mint az első negyedévben, amikor az euróövezeti GDP 2,5 százalékkal volt kisebb a tavalyi utolsó negyedévinél. Jövőre az év közepére már "pozitív negyedéves növekedési ütemek várhatók", mondta Trichet.

Az euróövezetben idén 5,1-4,1 százalék között várható a gazdaság romlása, jövőre a térség összesített hazai összterméke (GDP) mínusz 1,0 és plusz 0,4 százalék között lehet, ismertette Trichet az EKB új előrejelzéseit. Eszerint az EKB-ban évi átlagban rosszabbra számítanak, mint egy negyedévvel ezelőtt: a márciusi előrejelzésben 3,2-2,2 százalék közé tették az idei visszaesés várható ütemét, és mínusz 0,7 és plusz 0,7 százalék közötti GDP-alakulást jósoltak a jövő évre. A márciusi előrejelzések is rosszabbak voltak az előző, decemberi jóslatoknál.

A kilátások mostani, további rontását Trichet a "nagyon gyenge" első negyedévvel magyarázta, de úgy vélte, a nemzetközi válságkezelő intézkedések éreztetik hatásukat, és jövőre fokozatos fellendülés várható, az előrejelzésekkel szembeni negatív és pozitív kockázatok pedig "egyensúlyban vannak". A segítő elemek közé sorolta a gazdaságösztönző intézkedéseket és a piaci bizalom vártnál gyorsabb javulását, a negatívak közé a munkapiacok elhúzódó "kedvezőtlen alakulását".