Az európai integrációt aligha, annak mélységét és a jelenlegi intézményrendszert viszont természetesen lehet - és kell - kellő kritikával illetni. Az Európai Parlament eddigi tevékenysége joggal bírálható és az európai polgárok joggal várhatják el, hogy a következő ciklusban már ésszerűbben, költséghatékonyabban és gyorsabban működjön az Európai Unió egyetlen közvetlenül választott szerve.

Miről dönthet az EP?

Az Európai Parlament felhatalmazással bír az európai jogszabályok (azaz az irányelvek és rendeletek) meghozatalára. Ezeket a jogszabályokat azonban csak az Európai Tanáccsal közösen hozhatja meg az EP. A legfontosabb ügy, a költségvetés elfogadása is a két intézmény együttműködésével valósulhat meg.

A legfontosabb kérdésekben, az ún. érzékeny területeken (ilyen az adóügy és a mezőgazdaság is) az Európai Parlamentet csak konzultációs jogkör illeti meg, mert ezekben az ügyekben az Európai Tanács szava a döntő.

Az EP hatásköre tehát - bár egyre nő - meglehetősen korlátozott. Az elmúlt években főleg egyes fogyasztóvédelmi szabályok meghozatalával hívta fel magára a figyelmet. A "pénzosztást" azonban nem az EP koordinálja, hanem a Tanács (és az Európai Bizottság különböző szervei).

Az Európai Parlamentnek a jogalkotás mellett jelentős ellenőrzési jogköre is van. Lényegében az Európai Unió összes szervét ellenőrizhetik a képviselők, és rajtuk keresztül természetesen az állampolgárok.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért nincs több hatásköre az Unió egyetlen követlenül választott (s így a legdemokratikusabb felhatalmazással bíró) testületének?

Az válasz az az, hogy a tagállamok vezetői maguknak tartják fenn a jogot arra, hogy a legfontosabb kérdésekben döntsenek. Így a tényleges hatalom egyrészt az Európai Tanács, másrészt pedig - a szubszidiarizmus elve miatt - a tagállamok kezében maradt. Ez az állapot nagyban megváltozhatna az Európai Alkotmányszerződés (vagy annak finomított változatának, a Lisszaboni Szerződés) elfogadásával.

Mit fognak csinálni a következő ciklusban?

A 2009-2014 közötti időszakban további egységes szabályozásokat fognak megalkotni a tervek szerint. Az optimista forgatókönyv szerint addigra már életbe lép a Lisszaboni Szerződés, így nagyobb hatalmat kapnak. Ami behatárolja a mozgásterüket az az, hogy az Uniónak hétéves költségvetési ciklusai vannak, s ezért már 2013-ig van költségvetése, ezen tehát nem változtathatnak számottevően.

A leglényegesebb ügyek, amelyekben döntés várható:
- a pénzintézetekre vonatkozó tőkekövetelményi, fizetőképességi előírásokat kiterjesztik, létrehozzák az európai felügyeleti rendszert,
- a légi közlekedés után a busz-, teherautó- illetve hajóközlekedésre is egységes szabályozást fogadnak majd el,
- az élelmiszerek címkézését is modernizálnák, a jövőben várhatóan több jellemzőt is fel kellene töüntetni rajta,
- sztáznák, hogy milyen feltételekkel vehető igénybe az egészségügyi ellátás egy másik EU-tagországban,
- döntenek a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos jogszabályokról is,
- szavaznak az új menedékjogi szabályokról is,
- a számunkra az egyik legfontosabb kérdésről is döntenek, ez pedig a közös európai agrárpolitika felülvizsgálata (ezen a területen jelentősen erősödnének a jogosítványai, ha életbe lépne a Lisszaboni Szerződés),
- a további bővítés is esedékes lesz, elsősorban Horvátország, Törökország és Macedónia lehet az EU tagja.