A kutatók közlése szerint először sikerült beazonosítani a gyermeki vonások által aktivált agyterületet. "Az eredmények betekintést engednek az emberi gondoskodás biológiai alapjaiba. Neurofiziológiai magyarázattal szolgálnak arra, hogy mi vesz rá arra minket, hogy mindenért törődjünk, ami egy kicsit is hasonlít egy babára" - mondta Glocker.

A biológus a vizsgálathoz babafényképeket változtatott meg. Ugyanazt a babát nagyobb vagy kisebb szemekkel, illetve különösen kerek vagy keskeny arccal ruházta fel. Gyermektelen nőknek mutatták meg a fényképeket, agyműködésüket funkcionális mágneses rezonancia tomográfiával mérték - számolt be a Die Welt című német lap online kiadása (www.welt.de).

A kutatók a gyermeki sémák gyarapodásával, azaz az arcok egyre bájosabbá válásával növekvő aktivitást mértek a nucleus accumbens-ben, az agy motivációért, örömérzetért és jutalmazásért felelős régiójában. Emellett más agyterületek is dolgoztak ilyenkor, például azok, amelyek az arcok feldolgozásánál és a figyelemnél jutnak szerephez.

A kutatók úgy vélik, hogy a férfiaknál is hasonló agyi folyamatok mehetnek végbe ilyenkor. "A jutalomközpont megmozgatása jelentheti azt a neurofiziológiás folyamatot, amely által a gyermeki séma előhívja a gondoskodást - méghozzá a gyermek és a megfigyelő közti rokonságtól függetlenül" - mondta Glocker.

A kutatás az amerikai tudományos akadémia szakfolyóiratában (PNAS) jelent meg.