Jurij Pivovarov akadémikus, az Orosz Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Információs Intézetének főigazgatója bevezető előadásában arról beszélt, hogy a világ már felismerte az Oroszországgal kapcsolatos kutatások fontosságát.

Nem biztos azonban, hogy más államokban ugyanazt értik "oroszságismeret" alatt, mint Oroszországban. Nyugaton hajlamosak mindent, ami orosz, deviánsnak tartani, Oroszországra úgy tekintenek, mint egy olyan országra, amely állandóan megkísérli utolérni a fejlett államokat.

Az orosz társadalomban egész mások voltak a fejlődési trendek, mások a tulajdon, a hatalom paraméterei, ezért az ország megismeréséhez egészen más hozzáállás, más terminológia szükséges, mint Nyugaton. Az angol state (állam) fogalma egészen mást takar, mint az orosz megfelelője, a goszudarsztvo. Oroszországban jogilag ugyan már 200 éve létezett a hatalmi ágak szétválasztása, ám a gyakorlatban ez sohasem valósult meg. Napjainkban Oroszországban például az államfő és a miniszterelnök uralta "tandemdemokrácia" van - hangoztatta.

Az akadémikus szerint az orosz és a nyugati koncepció összevetése azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy árnyaltabb kép alakuljon ki Oroszországról, amelynek történéseit az orosz tudósoknak sem mindig egyszerű megérteni.

"Számunkra az oroszságismeret egy kétségbeesett kísérlet, hogy valamit megértsünk az országunkról" - hangsúlyozta Jurij Pivovarov.

Krausz Tamás történész az MTI-nek elmondta: a nagyhatalmak mindenütt menedzselnek a régióik érdekeivel megfelelő kutatásokat. Ez helyi szinteken is, a kis népek esetében is megfogalmazódik.

"Kutatni kell ezeket a régiókat, különben nem tudunk a fennálló szisztémához alkalmazkodni. Van amerikanisztika, anglisztika, germanisztika, ezt nem csak a nagyhatalmak forszírozzák, a kis népek is érdekeltek abban, hogy ezeket a régiókat kutassák. Ilyen alapon Magyarországon a ruszisztikának, az oroszságismeretnek, az Oroszország-kutatásoknak lenne perspektívája" - emelte ki.

Hozzátette: egy Oroszország-kutatásokkal kapcsolatos konferencián számba kell venni a hagyományokat, azokat a témaköröket, feladatokat, amelyek egy ilyen tematikában úgy kutathatók, hogy "abból a társadalomnak haszna legyen".

"Ki kell kutatni, hogy a szovjet múlt mennyire él a mában. Ez egy olyan kérdés, amely ennek az új diszciplínának, egy új kutatási ágnak a feladata lenne. Nyilvánvalóan nagyon erősen él tovább.

A központi eszme, vagy tradíció, amely összeköti a mai Oroszország lakosságát, a Nagy Honvédő Háború. S mi az, ami a nemzeti megbékélés problematikáját veti fel? - az orosz forradalom, s mindaz, ami attól elválaszthatatlan, a következményei. Ezek mind a XX. századi szovjet történelem részei. Az energiaellátás, a gazdaság nem választható el a szovjet évtizedektől, tehát nincs Oroszország-kutatás a Szovjetunió kutatása nélkül" - hangsúlyozta Krausz Tamás.

Szvák Gyula egyetemi tanár, az ELTE Ruszisztikai Intézetének igazgatója arról tájékoztatta az MTI-t, hogy "oroszságismeretet" kívánnak integrálni a képzésbe.
"Ruszisztika néven terveztünk a bolognai rendszerben mesterszakos (MA) képzést" - magyarázta a professzor, aki szerint a konferencia e képzés módszertanának kidolgozását hivatott segíteni, hiszen teljesen új dologról van szó. "A világon elsőként vezetjük be az MA képzést" - emelte ki.

A hagyományos képzésben eddig vagy orosz történelmet, vagy nyelvet és irodalmat oktattak. Továbbra is szükség van mindkettőre, de ha igazából versenyképes diplomát szeretnénk adni hallgatóinknak, olyasmit kell biztosítani, ami pillanatnyilag sehol sincs a világon. Az orosz történelem és kultúrtörténet mellett a mai Oroszországra vonatkozó ismereteket szereznének a hallgatók az élet összes "szegmensben".

Képet nyernek a mai orosz gazdaságról, politikai rendszerről, külpolitikáról, sőt az energiaproblémáknak is szánnánk időt, s megismerhetik a magyar-orosz kapcsolatok történetét. "A végén joggal lehet Oroszország-szakértőnek nevezni végzőseinket" - hangsúlyozta Szvák Gyula.

A konferencia kapcsán az ELTE-n megnyílt Galina Volkova Ablakok Oroszországra című fotókiállítása.

Mint Galina Volkova az MTI-nek elmondta, a felvételek Oroszországról szólnak, azt mutatják meg, hogy hogyan "látjuk a világot, az emberek mindenapjait az ablako(ko)n keresztül. Ez egy rendhagyó történet arról, hogy bár mindenütt vannak ablakok, ezek az ablakok igencsak különböznek egymástól". A tárlat anyagát tavaly ősszel a Louvre-ban mutatták be, egy része jelenleg Prágában vendégeskedik, a másikat pedig Budapestre hozták.