Luigi, becsületes nevén Kwaysser Valdemár Ákos már megvívott sok nagy csatát, nyert nagy tornát, több tízmillió forintot pókerezett már eddig össze. Azonban még neki is komoly megmérettetést jelent a póker vébéként emlegetett, minden év június-júliusában Las Vegasban megrendezendő World Series of Poker (WSOP). A huszonhat éves srác a többi magyarral együtt győzni ment Amerikába, s a nagy terv végrehajtása közben ránk is időt szakított.

Hogyan telik egy átlagos, pókerrel teli nap a kártyások mekkájában? Milyen a hangulat a dollármilliomos sztárokkal teletűzdelt asztaloknál? Kiktől félnek a magyar játékosok és hogyan szurkolnak egymásnak? Luigi mindenre válaszolt – íme a helyzet- és hangulatjelentés egyenesen Las Vegasból, a WSOP semmihez sem hasonlítható milliőjéből!

Közel hatvanezer játékossal, ötvenhét versennyel zajlik Las Vegasban a world Series of Poker, azaz a WSOP. Miben más ez a versenysorozat egy profi magyar pókeres számára, mint a többi? – kérdeztük Kwaysser Valdemár Ákos, alias Luigitól, aki több magyar játékossal együtt a pókerarcok team (pokerarcok.com) tagjaként vesz részt a hihetetlen vegasi kalandon.

Ezt tartják úgy számon, mint a pókerjátékosok világbajnoksága, ezért óriási presztízst jelent itt elsőként végezni. A WSOP nagy népszerűsége miatt ugyanakkor rengeteg gyenge játékos is elindul ezeken a versenyeken, így ezt tartom a legnagyobb várható értékű versenysorozatnak. Nagy szórással, de itt várható a legnagyobb átlagos nyeremény. Mindemellett a világbajnoki karkötő minden feltörekvő profinak hatalmas motivációs erő, ez alól én sem vagyok kivétel.

Hány hetet tölt el a világ szerencsejátékosainak legnagyobb fellegváraként emlegetett Las Vegasban, és ezalatt hány versenyen vesz részt?

Közel két hónapot töltünk Amerikában, ebből egy hetet ráhangolódásként végigszórakoztunk Los Angelesben, a maradék időben viszont a sűrű versenyprogramot követjük Las Vegasban.

A versenysorozat legfontosabb eseménye a főverseny. Gondolom ezen, a világ legkomolyabb tornájának tartott kiíráson is elindul. Milyen eredménnyel lenne elégedett a torna után?

Ha úgy fejezek be egy versenyt, hogy nem került hozzám az összes zseton, mindig csalódott vagyok, persze a főverseny top díjait kis idő elteltével tudnám csak értékelni. Az első három hely egyikét aláírnám, sőt valószínűleg az első nyolc-tíz egyikét is, hisz ez minimum egymillió dolláros kifizetést jelentene, ugyanakkor azt is tudom, hogy főversenyen életre szóló alkalom döntő asztalra kerülni, és nagyon bosszantana a végső célhoz olyan közel elvérezni.

Sokaknak már az is életre szóló élmény lenne, hogy leülhetnek egy vegasi pókerasztalhoz. Milyen a hangulat egy átlagos WSOP-s versenyasztalnál?

Változó. Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb a nevezési díj, annál oldottabb a légkör az első asztalokon, sok a barátságos, pusztán szórakozni vágyó ember. Ahogy emelkedik a tét, és búcsút veszünk tőlük, egyre inkább a játékra fókuszál mindenki, és hacsak nincs egy ügyeletes bohóc az asztalon, többnyire komor képet fest a társaság.

Pedig a helyszíneken nyilván a nagy sztárokban sincs hiány. Milyen érzés, amikor a legnagyobbak, akár pókervilágbajnokok jönnek szembe az emberrel, sőt esetleg egy asztalnál játszanak vele?

Mivel a pókerben jelentős szerepet játszik a szerencse, egy-egy versenyt olyan is megnyerhet, akinek kifejezetten gyenge a játéka. Ebből következően sok olyan játékost is sztárolnak, akiknek a játékától nem kell tartani. Személyes tapasztalatok, videók, fórumok alapján nagyjából tudom, melyik ismert játékossal érdemes vigyázni, és melyikre érdemes kifejezetten rájátszani. Bár vannak olyan sztárjátékosok, akiket nagyon nagyra tartok, sokszor az interneten nevelkedett ismeretlen fiatalok törik a legtöbb borsot az orrom alá.

Az ön generációja, amit itthon második nagy pókeres nemzedékként emlegetnek sem túl öreg… Mennyire számít az, hogy melyik játékos honnan érkezett? Számít az Las Vegasban, hogy magyar?

A pókerben is vannak iskolák, nemzetkarakterek. Ha tehetném, franciákkal, olaszokkal, görögökkel tölteném fel az asztalaimat, ezen népek képviselői híresek a passzív, veszélytelen, sokat fizetős játékukról, míg a legkevésbé észak-európai vagy kanadai ellenfelet kívánok a balomra, ők többnyire agresszívak, veszélyesek, nehéz fogást találni rajtuk.

Legtöbb játékos nem tulajdonít jelentőséget annak, ha magyarként mutatkozunk be, ugyanakkor az utóbbi hónapokban, évben elért kiugró online és élő magyar versenyeredmények kivívtak némi tiszteletet számunkra, találkoztam pár olyan ellenféllel, aki nem örült, hogy magyarral kellett küzdenie.

Ez nem is csoda, ráadásul egyre több is a jó magyar játékos. Hány honfitársunk van kint a versenyeken? Kommunikálnak egymással?

10-15 olyan játékos van, akikkel szorosan tartjuk a kapcsolatot, de biztos vagyok benne, hogy ennek a számnak a többszöröse indul a különböző mellékversenyeken.

Van olyan például, hogy megnézik egymást, szurkolnak a másiknak?

Persze, a versenyek szüneteiben szinte mindig találkozunk, ha pedig közeli asztalokon ülünk, szemmel tartjuk a másik asztalát, és ha all-in helyzet van, teli tüdőből szurkolunk a másik sikeréért. Az egészséges rivalizálás mellett hihetetlenül jó csapatszellem is uralkodik a magyar táboron belül.

Már évek óta azért küzdenek a honfitársaink, hogy meglegyen végre az első magyar karkötős. Mit jelent egy pókeresnek ez a trófea?

Hatalmas dicsőséget, tiszteletet, és a győzelemmel egy olyan eufórikus élményt, ami egy életre szól. Nekünk, magyar játékosoknak mindezt tetézi, hogy közülünk még senki nem nyert ilyet, így elsőnek lenni plusz motivációt jelent. Ráadásul egy karkötőnek óriási reklámértéke is van, ami versenytől függően közvetlenül több tíz-, százezer-, sőt akár millió(!) dollárra fordítható le.

Abból pedig már egy végletekig nyugodt, kiegyensúlyozott pókeres életet is ki lehet alakítani. De milyen életet él egy kártyás a WSOP ideje alatt? Hol laknak, hogyan telik egy nap, amikor verseny van és egy olyan, amikor nincs?

A pókerarcok teammel egy elég jól felszerelt házat bérlünk, két hónapot nehéz lenne kibírni szállodában. Így is roppant monoton, nyomasztó a versenyprogram, szinte minden délben verseny, és játék késő estig, aztán alvás, megint verseny, és így tovább. Ha szünnap van, vagy fásultnak érezzük magunkat, és kihagyunk egy-egy versenyt, többnyire billiárd, medencézés, vásárlás a program, de újabban sokszor beülünk egymással headsupozni (egy az egy elleni játék – a szerk.) kis téten az egyik netes terem asztalaira.

Két hónap kőkemény póker… Na de mit lehet csinálni Vegasban a pókerezésen kívül, egyáltalán kell-e bármi mást?

Vegast a szerencsejátékra és szórakoztatásra építették, rengeteg show, különböző szórakoztató és bevásárló központ található, plusz minden hotelnek megvan a maga extra látványossága (állatkert, akvárium, tengerpart, várkastély, kalózhajó, hullámvasút, zenélő szökőkút és még amit el lehet képzelni). Mi ezeket tavaly már nagyjából végigjártuk, de biztos idén is találunk újdonságot.

Nagyjából az ötvenhét tornából álló WSOP versenyprogram harmadán vagyunk túl eddig. Mit emelne ki, ha a legrosszabb és a legörömtelibb idei WSOP-s élményére lennék kíváncsi?

Minden kiesés fájdalmas, engem leginkább az bosszant, amikor saját hibámból, rossz döntésem miatt esem ki, ezeken nagyon nehezen teszem túl magam. Sajnos idén több butaságot is elkövettem már.

Kellemes élményként pár különlegesen kreatív blöff jut az eszembe, ezekről bővebb leírást az oldalunkon, a pokerarcok.com-on találhatók.

Mit jelent egy ilyen, több hetes vegasi kiruccanás pénzügyileg? Mennyiben csalódás egy az önhöz hasonló, tapasztalt és sikeres játékosnak, ha ne adj’ Isten egyetlen komolyabb fizetős helyre sem tud befutni a versenyeken és döntő asztalt is csak messziről lát?

Pénzügyileg óriási súlyt jelent, a nevezési díjak sok tízezer dollárra rúgnak, és az eredmények szórása miatt könnyen elképzelhető, hogy akár a teljes versenysorozatot sikertelenül zárjuk. A pénzügyi terhet én külső támogatók bevonásával enyhítem, ugyanakkor a sorozatos kudarcok elviseléséhez óriási lelkierőre és magabiztosságra van szükség. Tavaly nem sikerült kitartanom, utolsó hetekben kihagytam a versenyeket, idén szeretném változatlan elánnal végigtolni a versenyeimet!

Mivel lenne elégedett a WSOP végeztével?

Előzetesen minimum két döntő asztalt vagy egy karkötőt szerettem volna, most, hogy túl vagyunk a sorozat harmadán és semmi eredmény, hajlandó lennék kicsit engedni a nagyravágyó tervekből…