Draskovicsnak bejönnek Baka ötletei?

A szóvivő felidézte: az államfő által elnöknek jelölt Baka András meghallgatása során ismertette az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjaival a bírósági szervezeti rendszerrel kapcsolatos javaslatait. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter egyeztetést kezdeményezett a parlamenti pártokkal annak érdekében, hogy kiderüljön: van-e szándék a javaslatok alapján a bírósági szervezetrendszer megújítására - tette hozzá.

Az egyeztetéssel egy időben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) honlapján nyilvánosságra hozták Baka András meghallgatásának jegyzőkönyvét; a testület hétfői ülésén döntött a jelölt támogatásáról.

Baka András meghallgatása elején, annak tudatában, hogy a jegyzőkönyvet nyilvánosságra hozzák, hangsúlyozta: "jelöltségem (...) sikerének előmozdítására senkit nem kértem. Megválasztásom esetén senkinek semmiféle pozíciót, előnyt, vagy semminemű támogatást nem ígértem."

Az elkülönült bírósági igazgatásnak van létjogosultsága - fejtette ki a főbírójelölt. Álláspontja szerint "nem lehet kitenni az igazságszolgáltatás rendszerét a politika intenzív hullámzásainak, hiszen az igazságszolgáltatás és a bírói munka alapkövetelménye a függetlenség, a kiszámíthatóság és a nagyfokú stabilitás". Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az 1997-es bírósági reform óta eltelt idő tapasztalatait le kell vonni és a reformot folytatni kell.

Szólt arról is, hogy nagyobb nyilvánosságot kell adni a bírósági igazgatásnak, továbbá beszélt arról is, hogy csökkenteni kell az ügyek számában és a bírák munkaterhében megmutatkozó különbségeket.

Baka András szerint alapvető feladat az ítélkezés minőségének javítása, amit álláspontja szerint a leghatékonyabban képzéssel lehet megoldani. Ezt kiterjesztené a bírói kar egészére, de kitért arra, hogy nem a vizsgáztatásra, hanem a részvételre helyezné a hangsúlyt.

A szolgálati bírósággal kapcsolatban - amelyet korábbi meghallgatásán is felvetett - örömét fejezte ki a jelölt, hogy az OIT támogatta javaslatát ennek létrehozásáról. Hozzátette: sok problémát levenne a megyékről, ha az egységes elvek, szempontok alapján ennek a szolgálati bíróságnak lehetne adni mind a fegyelmi, mind a munkajogi, mind az alkalmassági ügyeket.

A bírói munka értékelésével kapcsolatban azt mondta: támogatni tudna olyan elképzelést, amely az értékelést a bírói életpálya egészére kiterjeszti - az értékelést bizonyos, előre meghatározott időközönként végeznék. Kérdésre válaszolva közölte, hogy a bírói munka értékelése nem a szolgálati bíróság feladata lenne.

A Legfelsőbb Bírósággal (LB) kapcsolatban szükségesnek nevezte a felülvizsgálati szabályok áttekintését, amellyel talán csökkenteni lehetne az LB leterheltségét, így az jobban tudna a jogegységi feladataira koncentrálni. Ez utóbbival kapcsolatban kifejtette: jogszabályi módosításokat javasolna, amely megerősítené az alsóbb fokú bíróságok szerepét a jogegység biztosításában.

Baka András meghallgatásán arról is beszélt, hogy létrehozna a Legfelsőbb Bíróságon egy joggyakorlat-elemző csoportot fiatal jogászokból, ez segítené a jogegységi tanácsok és kollégiumok munkáját. A jogegységi határozatok megváltoztatásával kapcsolatban elképzelhetőnek nevezte, hogy arról szélesebb grémium, akár a büntető vagy polgári kollégium egésze döntsön.

A bírósági központi igazgatás kérdéseiről szólva azt mondta: "nem lehet olyat mondani, ami mindenkinek tetszik". Szerinte a parlamenti pártoknak kell álláspontjaikat megfogalmazniuk, mivel kétharmados törvényekről van szó. Hozzátette: a változtatásokhoz alapos szakmai és politikai egyeztetésekre van szükség.

Az "OIT 1997-es létrehozatala a jelenlegi szabályozás mellett (...), ezt ma már ki kell mondani, (...) nagyon jó szándékú, nagyon előremutató, de igazgatási szempontból nem teljesen, vagy nem kellően átgondolt megoldás volt" - jelentette ki Baka András. Hozzátette, a korábbi szabályozást át kell gondolni.

Az OIT bírótagjaival kapcsolatban azt mondta: fontos lehet a képviseleti elv újragondolása. Kifejtette: ő hosszú távon egyfajta rotációs rendszert tudna elképzelni, feloldaná a hatéves mandátumot annak érdekében, hogy két-háromévente választás útján cserélődjenek ki a bírótagok.

A jelölt egy kérdésre válaszolva elmondta: el tudja képzelni, hogy a bíróvá válás feltételeit egységesítsék, jobban központosítsák, miközben bizonyos "helyi szempontokat" érvényesítenek a rendszerben.

Arra a kérdésre, hogy átültethetőnek tartja-e a strasbourgi gyakorlatot, amely szerint a bírák kommentálhatják döntéseiket, kijelentette: "el tudom fogadni azt az alkotmányos megközelítést, hogy a bíró beszélhet, ha akar, vállalva ennek ódiumát, felelősségét, terheit, de az én javaslatom az lenne, hogy a bíró ne beszéljen, mert ha jó a döntés, magáért beszél, ha nem, akkor pedig nincs mit magyarázni rajta".

Baka András hangsúlyozta: a bíróság és az OIT működése körül "nem lehet titok", mivel a rendszer közpénzt használ fel, erről pedig számot kell adni, márpedig "a közpénz felhasználása az is, hogy hogyan, milyen minőségben és módon működik egy bíróság, vagy maga a bírói szervezet".

A jelölt szerint erősíteni kellene a ítélőtáblák közötti jogegységet, az LB-nek pedig jogszabályban kellene jogkört biztosítani, hogy egy-egy kérdés tárgyalásakor beszerezhesse az arra vonatkozó információkat és ítélkezési gyakorlatot.