Az EP győzelem nem múlt el nyomtalanul: a Jobbiknál hatalmas a felhajtás, a média egyre ostromolja őket felkérésekkel és tanácskozást tartanak tanácskozás után. A HírExtra is csak nagy nehézségek árán tudta elérni a pártelnököt, akit a párt EP-beli szerepéről és belpolitikai terveiről faggattuk.

Mi a Jobbik sikerének a titka?

A siker titka a választási program volt. Ugyanis mi voltunk az a párt, amelyik az embereket foglalkoztató kérdésekre érdemi mondanivalót nyújtott. Ez a helyzet - a gazdaság, a társadalom, közbiztonság, és a morális értékrend válsága - nem a magyar ember bűne. A politika, legfőképp annak a globális érdekeket kiszolgáló ága okolható mindezért. Éppen ezért tökéletesen eltalált válasz volt a kampány szlogene, amelyben talán benne is van minden: Magyarország a magyaroké!



Mit ért a párt azon, hogy az utcán folytatja a harcot? (a Jobbik egyik prominens személyiségének volt ilyen megjegyzése a vasárnapi EP-váró nagygyűlésen - a szerk.)

Nem azt mondtuk, hogy az utcán folytatjuk a harcot, hanem szó szerint én azt mondtam, hogy a Jobbik - ahogy eddig is, úgy a jövőben is - hajlandó az utcára menni azért, hogy az előrehozott választások megtörténjenek. Mivel jelen pillanatban sem látok semmi lehetőséget arra, hogy ez a Parlament viszonyai közt megoldódjon, így ki kell azt vinni az épületen kívülre. Ám a Jobbik nem szeretné a társadalmat értelmetlen demonstrációkra szólítani - mint ahogy azt tették páran az elmúlt időben. Itt és most egyszer van értelme az embereket az utcára hívni, de akkor viszont úgy, hogy annak valóban legyen is hatása.

A három húzónév távoztával - Balczó, Morvai, Szegedi - kik lesznek a parlamenti választások során a Jobbik kampányarcai?

Ez a jövő kérdése. Jelenleg egy sikeres EP-választáson vagyunk túl, és ezt értékeljük - az elnökség ma ült össze azóta először. A további ülések és idő feladata az, hogy a jövő stratégiáját kidolgozza, valamint hogy megtaláljuk azokat az arcokat, akikkel nekivágunk az országgyűlési választásoknak. De a három EP-képviselőnk is részt fog venni a választási kampányban, az pedig még nyitott kérdés, hogy közülük ki az, aki esetleg visszatér, mint országgyűlési képviselő.

Melyik pártszövetséghez fognak csatlakozni az EP-n belül?

Ez most dől el. Július 14-én lesz az első EP-ülés, addig kell a frakció-alakító tárgyalásoknak megtörténnie. A jövő héten a külügyi bizottságunk vezetője, rákövetkező héten pedig én magam is Brüsszelbe utazom, így most lázas tárgyalások folynak.

Lisszaboni szerződés többek közt kiszélesítené az EP jogkörét - amelynek csonkaságát önök is bírálták. Miért vannak akkor mégis a Lisszaboni szerződés ellen?

Az EP jogköreinek bővítése csak a Lisszaboni szerződés egy része. A valódi célja az Európai Unió federalisztikus átalakítása, egyfajta európai egyesült államok létrehozása. De nem egy európai egyesült államokban kellene élni, hanem egy olyan európai közösségben, amely az egyes államok önállóságára épül. Mi Európa-pártiak vagyunk, de nem a Lisszaboni szerződés-féle Európáé.

Weboldalukon az egyik központi felhívásként a környezetvédelem jelenik meg, erről mégis igen kevés szó esett a kampányukban. Vázolná röviden a Jobbik környezetvédelmi elképzeléseit?

A környezetvédelem a jövőbeli energiabiztonságunkkal erősen összefüggő tényező - a zöld energia például alapvetően fontos lehet a jövőt illetően. Magyarországon egyébként nem volt szokás a nemzeti radikalizmust zöld kérdésekkel „keverni”, Európában is általában bal-liberális oldalon nyilvánul meg, mi viszont szeretnénk vele aktívan foglalkozni. Példának hozhatnánk, hogy nagyon sok multinacionális cég Magyarországot egyfajta szemétlerakónak használja, de szeretnénk megőrizni vizeink tisztaságát, a föld jó minőségét, erdeink értékét. A nemzeti érdek azt kívánja, hogy a környezetünk épségben legyen.