Halál a színpadon - sorstragédia gyirmóti módra
Mintha egy ízléstelenül színpadra vitt görög sorstragédia lenne valamelyik isten háta mögötti, városszéli kultúrházban. Gyirmót azonban nem akar szépen meghalni a színpadon. Csúnyán sem.
2009. június 16. kedd 18:15 - Gedei Szilárd
Már harmadik napja, hogy Gyirmóton, Győr egyik külső városrészének számító településén
véget ért az előadás, ráadásul egészen elsöprő sikerrel – örült is a nagy művet színpadra álmodó
Kiprich József vezetőedző a főszereplőkkel, azaz játékosokkal együtt a közönség tapsviharának. Csakhogy ahogyan az a vidéki előadások során sokszor előfordul, a társulat a nézők szeretetén túl nem kapta meg méltó és megérdemelt jutalmát.
Licenc, vagy nem licenc, ez itt a...
Az MLSZ
„liszensznemadó” testületében ugyanis nagyon kemény emberek ülnek, akik nem szívlelik a színházat, legfeljebb akkor, ha a darab végén felfordul a főszereplő. Persze, a gyirmótiak is hibáztak, amikor nem küldtek el minden a jövő évi NB I-es szerepléshez szükséges iratot az illetékeseknek: aki a magyar első osztályba vágyik, annak a magyar első osztály legdörzsöltebb csapatainak a stílusát kell, hogy átvegye, de semmiképp nem tanácsos megrettennie attól. De hagyjuk is, a
Tartuffe most nem kerül színpadra…
Hogy micsoda? Pápán nem lepődtek meg azon, hogy nekik kell beugraniuk a szerencsétlen Gyirmót SE labdarúgócsapata helyére? Hagyjuk… Hogy a liszenszeket osztó testület, mely annak idején kizárta a Ferencvárost az első osztályból ezúttal sem kegyelmezett, csak a világosan és egyértelműen leírt szabályokat követve meghozott egy döntést? Ha
Antigonénak szar volt a görög pasikkal, a magyar foci is el tud viselni egy kis értékveszteséget?
Az sem számít, hogy ha valóban betűről-betűre betartanák az összes, a liszenszekkel kapcsolatos előírt szabályt, s egy hanyag mozdulattal rácsuknák az
összes tülekedő klubtulajdonos ujjára a kiskapukat, alig maradna néhány, az összes feltételnek maradéktalanul megfelelő csapat a magyar első osztályú labdarúgó ligának mindenképpen csak túlzással nevezhető rejtett súgólyukkal felszerelt MLSZ-es színpadon.
Az előadás mutyizás miatt elmarad...
Lényegtelen, hogy a mindenkori magyar első osztályú futballbohózat (drámatagozatosak figyelem, megérkeztünk a komédiához…) résztvevői honnan a jó büdös szentségtörésből veszik az igazolásokat, melyek szerint sem az APEH, sem a VPOP, sem más klubok, és még csak a Máltai Szeretetszolgálat felé sincs tartozásuk. Csak legyen nekik, mint a Gyirmótnak, és juttassák is el időben a "liszenszodaadó testületnek", ahogyan a Gyirmótiak nem.
Horváth Ernő nyugati bajnokcsapatot csinált a Gyirmót NB II-es gárdájából, mégsem léphetnek fel a legfelsőbb osztályba. Így jártak. Lemaradnak a saját prömierjükről, miközben a zsírfoltos nyáladzó kultúrház igazgató csak tovább ül, és egyre csak bámulja az omladozó díszletet.
Hát függöny be, villany le, vének kara kuss!
Az MLSZ nagy és
bennfentes színházának, melynek Soproni Liga a neve nem fér meg egymás mellett két feltörekvő vendégtársulat.
Csak amelyik többet hajlandó áldozni a színpad bérléséért…