Nyolcvan államban 102 képviselete lesz hazánknak

"Az a méret, amit mi képviselünk, és azok az ambíciók, az az aktivitás, amit mi zászlónkra tűztünk, a jelenleginél szűkebb hálózatot indokol" - mondta Balázs Péter. A miniszter hozzátette: a tágabb hálózat szétforgácsolja az erőket, a "svéd modellt" kell követni a 80 ország, 100 képviselettel.

Ennek alapján a külügyminiszter elmondta: nyolcvan államban 102 képviselete lesz Magyarországnak az átszervezés után. A bezárásokkal a tárca költségvetésének öt százaléka takarítható meg - tette hozzá.

Az EU- és NATO-tagországok körében 31 államban 39 képviselettel lesz jelen Magyarország. Azt tervezik, hogy még az év vége előtt megszűnik a lyoni, a düsseldorfi, a krakkói, a chicagói és a torontói főkonzulátus - fűzte hozzá.

Fennmarad a határ menti tizenegy képviselet - emelte ki Balázs Péter.
A Nyugat-Balkánon jelenleg hét államban van jelen Magyarország, ez változatlan marad. A FÁK-államokban és a mediterrán régióban fenntartott képviseleti rendszer sem változik. A Nyugat-Balkánon, a FÁK-tagállamokban és a mediterrán régióban így összesen 30 képviselete lesz Magyarországnak - mondta a miniszter.

Közép-Ázsiában hét államban volt és marad magyar képviselet. A délkelet-ázsiai régióban és Ausztráliában tizenegy államban sem változik a nagykövetségek száma. A főkonzulátusok közül azonban a Sydney-ben és a Hongkongban működőt bezárják. Visszavonul a magyar diplomácia Kuala Lumpurból is - tette hozzá.

A Szaharán túli Afrikában is változatlan marad a magyar diplomácia - hangsúlyozta a tárcavezető.

Latin-Amerikában csökkentéseket tervez a külügyi vezetés: Venezuelából és Chiléből kivonul a magyar képviselet és megszüntetik a Sao Pauló-i főkonzulátust is. Így négy államban marad magyar jelenlét a térségben - mondta a miniszter

A nemzetközi szervezetekben három összevonást hajt végre Magyarország. Párizsban az UNESCO-képviselet a magyar nagykövetségre költözik be. Genfben az WTO-képviselet a magyar ENSZ-képviseletre költözik. Bécsben is összeköltöztetik az ENSZ- és EBESZ-képviseleteket - emelte ki Balázs Péter.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a bezárt képviseletekről távozók a Külügyminisztériumban dolgoznak tovább. A bezárások után minden dolgozóról gondoskodnak, senki nem kerül az utcára - fűzte hozzá.

Nem kapkodva, nem a pillanatnyi intézkedések alapján akarták végrehajtani a külképviseletek rendszerének "korszerűsítését" - hangsúlyozta a miniszter.
Balázs Péter kiemelte: 49 milliárd forint volt eredetileg a minisztérium költségvetése az idei évre, ezt csökkentette a kormány 44 milliárdra. Ezen kívül az árfolyamveszteség is sújtotta a tárcát. A Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalások eredményeként a Külügyminisztérium visszakapja az árfolyamveszteséget. Így a tárcát e miatt nem éri veszteség - fűzte hozzá.

A nemzetközi tagdíjakat is hiánytalanul ki fogják fizetni. Ugyanakkor Magyarország felülvizsgálja, hogy milyen nemzetközi szervezetekben és milyen tagdíjak mellett érdemes részt venni - mondta Balázs Péter.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy egy új épülettel bővül majd a Külügyminisztérium, amelyben 150 ember dolgozhat. Erre azért is szükség volt, mert az EU-elnökség idején több helyre lesz majd szükség - tette hozzá.

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke szerint a nagykövetségek nem visznek, hanem hoznak az országnak, "önsorsrontás" a képviseletek bezárása. A változtatásokkal a kormányzat "halálra ítélte" a diaszpóra magyarságát - tette hozzá.

A külképviseleti rendszer ilyen jellegű átalakítása "össznemzeti ügy", a kormány ezért helytelenül járt el, amikor ezeket a döntéseket az ellenzékkel való egyeztetés nélkül hozta meg - hangsúlyozta a politikus.

Aránytalan a képviseletek bezárásával okozott kár és a megtakarítás, ha csak kétmilliárd forintot lehet megspórolni vele - tette hozzá.A Fidesz nem tudja elfogadni a külképviseleti rendszer ilyen átalakítását, kormányra kerülése és a felülvizsgálat után újranyitják a bezárt képviseleteket - emelte ki Németh Zsolt.

Kozma József, a bizottság szocialista alelnöke kiemelte: kifejezetten pozitív, hogy a realitásokra figyelemmel alakítja át a Külügyminisztérium a külképviseleti rendszert.
Kovács Kálmán, a bizottság liberális tagja szerint nagyobb óvatosságra és a gazdasági érdekek nagyobb figyelembe vételére lenne szükség az átalakításkor.