Kisebb parlament: lesz, vagy sem?

A javaslatok általános és részletes vitája korábban már lezajlott, de a zárószavazást nem tartották meg, mivel egyértelmű volt, hogy az indítványoknak nem lenne meg a szükséges kétharmados többsége. Az egyik javaslat, a parlament létszámának 200 főre csökkentését tartalmazó alkotmánymódosítás napirendre vételét a Fidesz hétről hétre újra kezdeményezi.

Göndör István hangsúlyozta: ki kell derülnie, hogy valójában ki szeretne kisebb parlamentet, amelyről véleményük szerint csak úgy lehet dönteni, hogy ezzel együtt módosítják a választási szabályokat is. Hozzátette: a Fidesz "árnyékbokszolást" folytat, amikor hétről hétre kezdeményezi a kormány által javasolt alkotmánymódosítás napirendre vételét, de annak másik eleméről, a választójogi törvényről nem hajlandó szavazni.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ugyanakkor azt mondta: továbbra is azt tartja az egyedüli járható útnak, hogy először rögzítsék az alkotmányban a 200 fős létszámot, a pártoknak pedig adjanak határidőt, ameddig meg kell állapodniuk a szükséges választójogi reformról.

Az ellenzéki politikus szerint nem túl demokratikus dolog a választások előtt tíz hónappal megváltoztatni a játékszabályokat.

A kormány márciusban terjesztette a parlament elé két törvényjavaslatból álló, kisebb parlamentre vonatkozó javaslatcsomagját. Az alkotmánymódosításban a kabinet rögzítené, hogy az országgyűlési képviselők létszáma legfeljebb kettőszáz lehet. Ugyanezt javasolta a Fidesz, először 2006 júniusában.

A kormány végig ragaszkodott ahhoz, hogy az alkotmánymódosítás csak akkor fogadható el, ha az országgyűlési pártok új választási rendszerben is megállapodnak, a Fidesz azonban úgy vélte, az alkotmánymódosítás elfogadásával határidőt kell szabni a pártoknak a megegyezésre.

A választójogi rendszerre tett javaslatában a kormány azt szorgalmazta, hogy egyfordulós, tisztán listás választási rendszer jöjjön létre, amelyben 176 országgyűlési képviselőt a választópolgárok közvetlenül a megyei-fővárosi listáról választanak, 23 képviselő pedig a töredékszavazatok alapján országos listákról kerül a parlamentbe. A kabinet megőrizte volna az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöböt.

A Fidesz viszont fenntartaná a jelenlegi vegyes - egyéni válaszkörzeten és listán alapuló - választási rendszert, megfelezné a listán és az egyéni körzetben megszerezhető mandátumok számát, így körülbelül 193 fős parlament jönne létre.