Korda György a csúcson!
A közkedvelt, és folyamatosan megújuló táncdalénekesnek, Korda Györgynek tettünk fel pár kérdést, hogy az éneklés mellett, hogyan csöppent bele a kártyák világába. Ma már nem csak a zene, hanem a póker is az élete részévé vált.
2009. június 22. hétfő 08:10 - HírExtra
Ki ne ismerné az örökifjú táncdalénekest, aki évtizedekkel ezelőtt hangjával kápráztatta el a közönségét, napjainkban viszont az éneklés mellett, a pókertudására is nagy hangsúlyt fektet. Televíziós szakkommentátorként, szinte minden héten feltűnik a sporttévén, és legújabban egy kereskedelmi csatorna pókerműsorának háigazda szerepkörét is betölti. Annyi bizonyos, hogy Korda György, minden korosztály kedvelt közéleti szereplője. A népszerű művésznek feltettünk pár kérdést arra vonatkozóan, hogyan is vált a póker nagy szakértőjévé.
Önök egy pár éve kapnak újra nagyobb nyilvánosságot azután , hogy egy ideig felszín alatt voltak. Ez a Bagi-Nacsa páros nagysikerű paródiájának, a pókerközvetítéseknek, vagy ön szerint minek köszönhető?
- Az nem fedi a valóságot, hogy a felszín alatt lettünk volna, csak ha valaki sokáig topon van, elkerülhetetlen, hogy lejjebb csúszik. Az való igaz, hogy a Bagi- Nacsa páros sokat segített nekünk és hálásak vagyunk érte, de ez fordítva is igaz, mert így sikeres műsort tudtak csinálni. De említhetem Herendi Gábor filmjét, a Magyar Vándort, vagy igen a pókerközvetítéseket.
Hogyan lett önből szakkommentátor?
- Teljesen véletlenül. Abban az időben sokat játszottam és felkértek, hogy közvetítsek pókert. 2004-ben kezdtem el, mikor még ez a játék nem volt annyira ismert, de mostmár egy országos mozgalommá vált. Annyi támogatója van, hogy ennyi ember bármely pártnak a dicsőségére válhatna.
Van példaképe?
- Van sok példaképem. Phil Ivey, meg sokan mások. De mostmár annyian játszák, hogy lehetetlen követni az eseményeket, a játékosokat. Mindenkiből lehet nagy játékos.
Valamelyikükkel ápol személyes kapcsolatot? Esetleg ült már egyasztalnál?
- Orosz játékosokkal játszottam, például Kravcsenkóval. Másokhoz még nem volt szerencsém.
Nem egy közvetítés alkalmával ecsetelte, hogy mennyire szereti Doyle Brunson játékát, de nem említette, hogy a példaképe lenne.
- Kedvelem Doyle-t, mert egy 83 éves ember, ha ilyen fokon tud pókerezni az csodálatos. De magam is egyre jobban kezdek az ütközetekre ráhangolódni. Egyre többször végzek az élen, mondhatni ráéreztem az ízére. Eddig inkább csak cash-eztem.
Valóban eddig játszani nem igazán lehetett látni önt.
- Hát igen. Mindenki engem akart kiverni, de mostmár nem foglalkozom vele. Felveszem a kesztyűt a többiekkel.
Saját klubjai is vannak, ha jól tudom.
- Igen! Most nyílt meg a második. Remélem olyan sikeres lesz, mint az első volt. Mind a kettőnél heti egy-egy napot eltöltök a héten.
Meddig szeretne pókert közvetíteni?
- Amíg csak élek!