A világ összeül

A drog fejlődő és egyre jobblétben tengődő világunk növekvő problémája. Hiába az olyan filmek mint a Trainspotting, vagy a Rekviem egy álomért, hiába az iraki és dél-amerikai drogtelep-felszámoló akciók, hiába a szigorú törvények: a kábítószerek térnyerését nem sikerül visszaszorítani. Ám mégis erre tesz kísérletet az ENSZ új drogstratégiának határozata, amely több mint 200 országra érvényes.

Igaz, „a nyilatkozatot végső formájában diplomaták és politikusok írták, tehát nem szakmai dokumentumról van szó, inkább egy politikai aktusról, amely számos döntési folyamaton ment keresztül és szimbolikus jelentőségű” - mondta Topolánszky Ákos, a Magyar ENSZ Társaság kábítószer-bizottságának vezetője.

130 ország részvételével több mint egy évig folytak a tárgyalások, mire kialakult a mostani dokumentum. A deklaráció lényege egy utópia, vagyis egy drogmentes világ létrehozása, igaz céljai már korántsem annyira bizakodóak a megvalósítható célok tekintetében, mint az ezt megelőző iratnak.

Mindezt a kereslet- és kínálat csökkentésével, az ültetvények felszámolásával és nemzetközi együttműködéssel kívánják elérni. Azonban a sokak által hangoztatott ártalomcsökkentést pár ország megtorpedózta, így az azt támogató országok csak külön dokumentumban állhattak ki érte - köztük Magyarország is.

Magyar helyzet

Készül a második nemzeti magyar drogstratégia is, amiben viszont kiemelt szerepe van az ártalomcsökkentésnek - a prevenció, kezelés, ellátás, kereslet- és kínálatcsökkentés mellett. Ez még csak nagyvonalakban körvonalazódott, így július elejétől bárki tehet javaslatot a www.drogstrategia.hu-n.

Portörő Péter, a szociális tárca kábítószerügyi főosztályának vezetője szerint jelenleg tűzoltás helyett higgadt végiggondolással állhatnak hozzá a terv megalkotásához, hisz az esedékes drogjelentés szerint nem terjed a drogfogyasztás kishazánkban - csak stagnál.

A „Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2008” nevű tanulmány szerint már két éve stagnál a kábítószer fogyasztás (igaz a legutolsó vizsgált év 2007-volt.) Ám ez mindenképpen javulás ahhoz képest, hogy a trend 2001 és 2005 között folyamatosan emelkedett egészen addig, hogy a 18-34 évesek összesen 20 százaléka próbált már ki valamilyen kábítószert.

A legnépszerűbb még mindig a marihuána, ám népszerűsége csökken, a szintetikusoké nem változik, a keménydrogoké (heroin, kokain) viszont nő.

Aggasztó viszont, hogy egyre terjed az úgynevezett nagyivás - vagyis azon gyakorlat, amely során 5 italnál többet fogyaszt el az illető egy időben. Ez főleg most - diplomák, ZH-k, érettségi-eredmények után - érzékelhető, bár a fiatalok majd mindig találnak valami jó indokot az alkoholizálásra. A magyarok fiataloknak csak 59 százaléka iszik rendszeresen - legalábbis saját bevallása szerint - míg az európai átlag 61 százalék.

Új idők, új veszélyek

Nemcsak a drog, és az egyre nagyobb teret hódító alkohol, hanem az energiaitalok is egyre komolyabb veszélyt jelentenek a bulizókra. „A partikat kilóra megvették a menő alkoholforgalmazók. A reklámfilmekből ismert szlogenek jelezték az új irányt, amibe az ingyenvíz és a szőlőcukor már nem fért bele. A piához nem volt stratégiánk.” - olvasható a a Kék Pont Drogkonzultációs Központ internetes oldalán, akik korábban viszonylagos eredményességgel léptek fel a drogok ártalomcsökkentésével kapcsolatban, most viszont fennakadtak a legális alkoholok és energiaitalok hálóján.

Az orvosi kutatások szerint az energiaitaltól koffeinmérgezést lehet kapni, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőknek pedig még komolyabb problémát is okozhat - hogy a töménytelen mennyiségű cukorról ne is beszéljünk. Ráadásul könnyen függőséget okoz, ami pedig a pénztárcánkra és életvitelünkre gyakorol negatív hatást. Sokak az energiaitalokat a modern kor új, legális drogjának nevezik - talán lehet valami igazuk.