Az ötnapos kongresszust, amelynek Sólyom László köztársasági elnök a fővédnöke, az ILAE a Nemzetközi Epilepszia Irodával (IBE) közösen szervezi - közölte Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki a vasárnap kezdődő 28. Epilepszia Világkongresszust nyitja meg.

Pálinkás József elmondta, a nemzetközi statisztikák szerint az epilepszia a lakosság fél-egy százalékát érinti, hazánkban százezer, a világon pedig több százmillió ember szenved tőle. Az orvosokat, kutatókat, pszichológusokat, gyógypedagógusokat, szociális munkásokat egyesítő Liga megalakulására, az orvosi és civil összefogásra azért volt szükség, mert az epilepszia a leginkább stigmatizáló betegség, amelyhez az ókortól félelmek, hiedelmek kapcsolódnak. Haláluk után számos hírességről derült ki, hogy epilepsziában szenvedett, de életükben nem vállalták fel a betegséget.

A páciensek többsége napjainkban is szégyelli, titkolja betegségét, a stigma annak ellenére megmaradt, hogy ma az orvostudomány a betegek 70 százalékát képes gyógyszerrel vagy műtéttel meggyógyítani, vagy tünetmentessé tenni.

"A kongresszus már csak méreténél fogva is felhívja magára a figyelmet, hiszen több mint négyezer résztvevőt várnak a tanácskozásra. Az utóbbi öt évben sem orvosi, sem más ekkora volumenű kongresszusra nem került sor hazánkban. Az epilepsziával foglalkozó magyar orvosok, kutatók elismertségét jelzi, hogy egy ilyen nagyszabású rendezvénynek adhat otthont Budapest, amely Montreallal szemben nyerte el a rendezés jogát " - emelte ki az MTA elnöke.

Hozzátette: az előadók számát tekintve Magyarország a harmadik helyen áll az Egyesült Államok és Németország után.

A világkongresszussal kapcsolatban Pálinkás József elmondta, hogy számára fizikusként különösen érdekesek

az új képalkotó eljárások. A pozironemissziós tomográfiában (PET), a mágneses rezonanciában (MRI) és a komputeres tomográfiában (CT), amelyek szemléletváltást hoztak az epilepsziát előidéző okok kiderítésében "nagyon nagy mértékben megjelenik a fizikusok munkája".

"A képalkotó eljárások fontos szerepet játszanak az epilepsziát előidéző okok kiderítésében. A konferenciának egyik fontos szekciója lesz, amely ezekkel a vizsgálatokkal foglalkozik, azzal, hogy a korszerű képalkotó eljárások segítségével milyen előrelépést sikerült elérni az epilepszia diagnosztizálásában" - magyarázta.
A kongresszus honlapja (www.epilepsybudapest2009.org) szerint a tanácskozás egyik fő témája az epilepszia és a bioritmusok, közülük is elsősorban az alvás közötti összefüggés. Vannak betegek, akiknél kizárólag alvás közben jelentkeznek a rohamok és ezért nehezen felismerhetők. Más betegeknél az alvás kimaradása okozhat epilepsziás rosszulléteket.

Szó esik a roham során jelentkező vegetatív tünetekről: kipirulásról, elsápadásról vagy pulzusváltozásról. Új törekvés ugyanis annak kiderítése, hogy ezek a vegetatív tünetek milyen módon segíthetnek az agyi működészavar helyének lokalizációját.

Külön munkacsoport fogja össze a kísérletes epilepsziamodellekkel kapcsolatos előadásokat. Az állatkísérletes modellek hasznosíthatók a gyógyításban, abban, hogy hogyan előzhető meg az epilepszia kialakulása agysérülés, agykárosodás után.
Mivel az esetek háromnegyedében az epilepszia a 20. életév előtt kezdődik, nagyon fontos kutatási terület, hogy a fejlődő agy miként befolyásolja az epilepszia kialakulását. Fontos témakörként emeli ki a kongresszus honlapja az epilepsziával élő ember és családjának kérdését.