Óriási kárigény a viharkárok miatt

A befejeződött kárfelmérés szerint az ítéletidő 40 településen 7.648 magán-, 180 önkormányzati és 25 egyházi épületben tett kárt, ebből a sérült magánlakások száma 4.274 volt, 503,7 millió forintos kárösszeggel - mondta Kerekes Edit.

A hivatalvezető emlékeztetett rá: az állam a kormány döntése szerint a házak lakhatóvá tételéhez, a tetők, a tűzfalak és kemények helyreállításához ad támogatást a biztosítással nem rendelkezőknek a káruk 60, a biztosítottaknak az önrészük 80 százalékában.

Ezt figyelembe véve jelentettek be a helyhatóságok a 503,7 millió forintos lakáskárból 328,5 millió forint összegű támogatási igényt az államnak.

Rácz János, a hivatal szabolcsi kirendeltségének vezetője elmondta: a 4.201 megrongálódott lakás támogatási igénye azért mérséklődött 1.983-ra, mert a felmérésen kiderült, több mint a felének az ablakait verte be a jég, a redőnyét tette tönkre vagy a külső vakolatát rongálta meg, s ezekre nem vonatkozik az állam kárenyhítési támogatása.

Számos olyan ház is akadt, ahol a kár mértéke nem érte el a 20 ezer forintot, illetve időközben a szomszédtól, ismerőstől vásárolt építőanyaggal már megtörtént a helyreállítás, számla viszont ilyen esetekben nem áll rendelkezésre a kárigényhez. Sok esetben előfordult az is, hogy a károsult anyagi helyzete miatt nem tudott, vagy nem is akart biztosítást kötni ingatlanára, pedig ez is feltétele az állami támogatás igénylésének.

Barna László, a hivatal főosztályvezetője arról szólt, hogy időközben kiderült: az ingatlanok kétharmadának mégis csak volt biztosítása, s a biztosítók már rendezték is a kártalanítást.

Az önkormányzati épületek helyreállításához - közlése szerint - a regionális fejlesztési tanács vis maior alapjából ad támogatást a helyhatóságoknak, s 109 millió forintot utal át. Időközben egy 2 milliós pótigény is érkezett a tanácshoz, amelynek rendezése viszont már a központi alapra vár.

Az egyházak nem kértek segítséget a helyreállításhoz, hacsak nem közvetlenül az országos szervekhez fordultak - jegyezte meg.

A térségi államigazgatási hivatal adatai szerint hat önkormányzat, a gyürei, a kisvarsányi, a tiszaeszlári, a tiszalöki, a tiszavasvári és a fényeslitkei végül nem nyújtott be állami kártérítési igényt a sérült magánházakra. A nagyobb kárigények pedig: a nyírbogdányi helyhatóság 439, a kemecsei 344, a nyírtassi 240, a nyírturai 212, a székelyi 105, a kótaji 104 lakás helyreállításához kért pénzt.