Elmarad az úgynevezett fiatalok, illetve főként a budapesti szervezet által szorgalmazott, az elnökségről szóló bizalmi szavazás. Helyette létrejön a kibővített országos választási bizottság (ovb), amely a párt ideiglenes kormánya lesz, és amely bekapcsolja a munkába a fiatalok képviselőit is.

A szocialisták eredeti terve az volt, hogy az európai parlamenti (EP) választások után pártértekezleten értékelik majd az eredményeket. Bár a szocialisták felkészültek a rossz szereplésre, a négy mandátumuk és a Jobbik előretörése mégis felülírta az eredeti forgatókönyvet.

A június 7-i EP-választások másnapján tartott frakcióülésen pártértekezlet helyett kongresszus összehívását javasolta Szili Katalin házelnök, és ezt azzal indokolta, hogy szerinte "kíméletlen őszinteséggel" kell szembenézni az európai parlamenti választás eredményével.

A frakcióülésen erre a felvetésre érdemben nem reagált senki, de a másnapi, a megyei elnökökkel kibővített elnökségi ülésen úgy döntöttek: az MSZP pártértekezlet helyett a július 4-én kongresszuson értékeli az elmúlt hetek, hónapok történéseit és az európai parlamenti választások eredményét. Ekkor még leszögezték: a kongresszuson nem kívánnak személyi kérdéseket felvetni, e helyett a párt politikai irányvonaláról döntenek majd.

Hozzávetőleg másfél hétig nem lehetett tudni, hogy vajon a július 4-i júliusi kongresszuson döntenek-e arról: továbbra is van-e bizalom a párt nemrégiben megválasztott elnöksége iránt.

A június 16-i elnökségi ülésen ugyanis Ujhelyi István alelnök azt javasolta, az MSZP elnöksége a kongresszuson kérjen maga ellen bizalmi szavazást, és ha nincs meg a többsége, akkor szeptemberben válasszon a új vezetést a párt. A javaslatot támogatta Mesterházy Attila alelnök, valamint Vadai Ágnes, Varga László és Bárándy Gergely, de 8:5 arányban leszavazták őket. Az őszi tisztújítás mellett érvelők véleménye az volt, hogy a 2010-es választásokig növelheti az MSZP támogatottságát, ha képes "megtisztulni", és új arcokkal nekiindulni a megmérettetésnek.

Az úgynevezett fiatalok mellett a bizalmi szavazást támogatta Hagyó Miklós, szocialista főpolgármester-helyettes is, aki annyit mondott, hogy a kongresszusnak a lehető legszélesebb körű felhatalmazással kell összeülni; nem generációs, nem hatalmi és nem személyi kérdésekről, hanem az MSZP hitelességéről, és a hazai demokrácia jövőjéről van szó.

Lendvai Ildikó pártelnök június 21-én a kongresszusnak 5 tézist javasolt: továbbra is töretlenül támogatják a kormányt a gazdasági válságkezelését; a társadalmi válság megelőzésében az MSZP-nek, mint baloldali pártnak kell programot adnia;, a kongresszusra konkrét intézkedési tervet terjesztenek elő a közbiztonság, a szociális biztonság és a morális biztonság; indítsák el a választási program készítését; tűzzék ki az új miniszterelnök megtalálásának határidejét; indítsák el a párton belül is szövetségépítést.

Ezután több körben egyeztettek egymással a párt úgynevezett öregjei és fiataljai, amely alapján végül négy forgatókönyv alakult ki: az egyik szerint a kongresszuson nem foglalkoznának személyi kérdésekkel, így a bizalmi szavazással sem. De kiegészítenék a párt legfelső döntéshozó testületét, az országos választási bizottságot (ovb), kitűznék a következő kongresszus időpontját, amely a jövő évi költségvetés parlamenti elfogadása után, novemberben végén lehet. Azon fogadnák el az MSZP választási programját, döntenének a miniszterelnök-jelöltről, az országos lista állításáról, és az új elnökségről.

A második alternatíva az volt, hogy ne legyen tisztújítás a következő választásig, azt hozzávetőleg áprilisban tartsák meg. De ősszel is legyen kongresszus, ám az csak az országos listáról, miniszterelnök-jelöltről és a programról döntsön. E forgatókönyv szerint is kibővülne az ovb.

A harmadik variáció az volt: a július 4-i kongresszuson legyen bizalmai szavazás, majd ennek eredményeként később az elnökséget érintő tisztújítás is.

A negyedik menetrend úgy szólt: szombaton teljes, alulról felfelé menő tisztújításról döntsenek a küldöttek.

A kongresszus előtt egy nappal végül a küldöttcsoportok vezetői és az elnökség megállapodtak arról, hogy az első változatot terjesztik a kongresszus elé.

A szombati kongresszuson így egy személyi kérdés lesz: az ovb kibővítése. A küldöttek döntenek arról is, hogy egy újabb, november végi, december eleji kongresszuson elfogadják a választási programot, miniszterelnököt jelölnek, országos listát állítanak, majd az alapszabály módosításával megújítják csak az elnökséget. Ez utóbbi két, egymást követő - akár egy hétvégén belül megrendezett - két kongresszussal lehetséges.

Az MSZP a szombati kongresszuson le akarja zárni a kormány támogatásáról és a párt által követendő baloldali politikáról szóló vitát is: a kongresszusi határozati javaslat leszögezi, hogy az MSZP a ciklus végig töretlenül támogatja a kormányt a gazdasági válságkezelő intézkedésekben.

A párt emellett közbiztonsági, szociális biztonsági, és az elit arányos áldozatvállalását ösztönöző intézkedéseket javasolnak a kormánynak és a frakciónak.