Egyszerre három új dinoszaurusz fajjal lettünk gazdagabbak
Szerencsés ausztrál paleontológusok egy queenslandi ásatás során, egyszerre három, korábban soha nem látott fajta dinoszauruszok fosszíliáira bukkantak. A velociraptornál is vérszomjasabb ragadozó két gigászi növényevő társaságában került felszínre.
2009. július 6. hétfő 14:39 - Biga
A kutatók szerint az új ragadozó erősebb, gyorsabb és agresszívabb volt a család minden más eddig feltárt fajánál. „A maga korának gepárdja volt, kecses és fürge, nyílt terepen könnyedén lefutotta a legtöbb prédának kiszemelt állatot is” – monda el a Queenslandi Múzeum paleontológusa, Scott Hucknell. Az Australovenator, és az újonnan felfedezett két növényevő is körülbelül 100 millió évvel ezelőtt élhetett, valamikor a krétakor közepén – adja hírül a BBC News.
Australovenator wintonensis
A testfelépítésében kísértetiesen velociraptorra emlékeztető szörnyeteg jóval termetesebb volt spielbergi társánál. A két lábon járó állat mellső karjai borotvaéles karmokban végződtek, ellentétben a velociraptorral, amely a futó lábainak egy speciális, újszerű kinövésén hordta a ˝bicskáját˝. Az ausztrál földet feltehetően a krétakori növényevők számára is veszedelmes élőhellyé tevő őshüllő, a paleontológusok pezsgőhabos keresztségben az Australovenator wintonensis nevet nyerte.
A növényevők egyike nyúlánk, zsiráfszerű élőlény volt, míg a másik, zömök testalkata miatt inkább vízilóra emlékeztet. Utóbbira közvetlenül az Australovenator mellett bukkantak rá, feltételezhetően vadászról és prédájáról van szó. A két négylábú szauropoda a titanoszauruszok családjának legújabb tagjai, ahova a Földön valaha járt legnagyobb állatok is tartoznak. Mindhárom állatnak beceneve is van, ami a növényevők esetén a tudományos nevükre is hajaz. A ’keringőző Matilda’ népszerű ausztrál kocsmai dal szereplői és szerzője után, a húsevő neve Banjo, a ˝vízilóé˝ Matilda (Diamantinasaurus matildae), míg a zsiráfé Clancy (Witonotitan wattsi).
A legnagyobb ausztrál fogás ’81 óta
A szenzációs leletekről szóló első ismertetőt az ausztrál PLS One-ban tették közzé, míg maga a hivatalos bejelentés a queenslandi elnök, Anna Blight szájából hangzott el a Wintoni Természettudományi Múzeumban. Blight beszédében elmondta, hogy olyan tudományos áttörésről van szó, melynek segítségével az élet a prehisztorikus Ausztráliában, egycsapásra megérthető közelségbe kerül.
A victoriai múzeum paleontológus szaktekintélye, John Long a felfedezést „bámulatosnak” nevezve elmondta: a három lelet végérvényesen visszahelyezi Ausztráliát a nagy dinoszaurusz felfedezések világtérképére. Az utolsó Ausztráliában felszínre kerülő őshüllő, az 1981-es Muttaburrasaurus volt, amely hatalmas termetének ellenére, akár a hátsó két lábára állva is képes lehetett a futásra. Az új fosziliák egyébként a Wintoni Természettudományi Múzeum most épülő dinoszaurusz szárnyának lesznek az ékességei, mely a 2015-ös elkészültével az ausztrál őshüllők legnagyobb tárlata lesz a világon.
Forrás: HírExtra / BBC News
