Hajdan működő ősi kőfejtőre bukkantak

Az archeológusok szerint a 100 méter mély kőfejtő egy bányahálózat része volt, ahonnét Heródes idejében a jeruzsálemi építkezéseket látták építőanyaggal. A most felfedezett kőbányában a legnagyobb kőtömbök hossza elérte a 2,7 métert, szélességük és magasságuk pedig 1,8 méter volt.

A régészek meggyőződése szerint a kőtömbök mérete arra enged következtetni, hogy a Második Templom építésére szánták.

A kéthetes leletmentő feltárás során, amelyet egy lakóház építése előtt folytattak, cserépedényeket, pénzérméket találtak, valamint olyan szerszámokat, amelyeket a kőfejtőben használtak a Kr.e. I. évszázadban.

"Ez a nagy kőfejtő a legnagyobb építési projekthez kapcsolódott, amelyet Jeruzsálemben valaha kiviteleztek. Ez több, mint egy egyszerű felfedezés, hiszen újabb adalékkal árnyalja az ókori jeruzsálemi építkezésekről alkotott elképzeléseinket" - hangsúlyozta Aren Maeir, a Bar-Ilan Egyetem professzora.

(Nagy) Heródest (Kr.e. 73 - Kr.e. 4.) a rómaiak nevezték ki a mai Ciszjordánia egy részén fekvő Júdea királyává. Hírnevet szerzett magának nagyszabású építkezéseivel, így a jeruzsálemi Második Templomon kívül felépítette Cézarea kikötővárost, valamint a masszadai, a jerikói és a hérodioni palotát Betlehem közelében.

Az első jeruzsálemi templomot, amelyet Salamon király építtetett, s ahol a frigyládát őrizték, Kr. e. 586-ban pusztították el, amikor a zsidókat babiloni fogságba hurcolták. A második jeruzsálemi templom építése Kr. e. 535-ben kezdődött meg és 515-ben avatták fel. Nagy Heródes uralkodásának 18. évében (Kr. e. 20-19-ben) kezdte el az akkor már több mint négyszáz esztendős Második Templom átépítését.

A munka nagyságára jellemző, hogy az egészen Albinus helytartóságáig (Kr. u. 62-64) folytatódott, vagyis összesen mintegy nyolcvan esztendeig tartott. A rómaiak 70. augusztus 4-én rombolták le, teljessé téve a 66-ban kezdődött zsidó felkeléssel való leszámolást.