"Velem is tárgyaltak ezek a beruházók és más beruházók is, rengeteg ilyen tárgyalást folytattam pénzügyminiszterként mindazokkal, akik Magyarországon komoly beruházást akartak megvalósítani" - mondta a politikus, aki jelenleg az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese.

Veres János szerint soha nem volt szó tulajdonszerzésről, nem merült fel olyan igény, hogy ezeket a kastélyokat megvásárolnák, hiszen ez a lehetőség nem adott.

A volt miniszter szerint Magyarországnak érdekében áll, hogy azon épületeit, amelyek felújítására, rendbe hozatalára soha nem volt pénze, kívülről jövő tőkével fel tudja újítani, hogy ezt követően hasznosítsák azokat. A beruházás munkahelyeket teremt a térségben - vélekedett.

Kérdésre válaszolva elmondta, azokon a tárgyalásokon, amelyeken ő részt vett, így a franciákkal folytatottakon is, csak a vagyonkezelői jog néhány évtizedes átadásáról volt szó.

Mint megjegyezte, a kastélyok rendbehozatalára nagyjából annyi pénzt kell rákölteni, mintha újat építenének.

Arra a felvetésre, lehet-e, hogy a francia cég nem pályáztatással szerezné meg a vagyonkezelésői jogokat, mivel egy március 11-i keltezésű, a francia cég által Veres Jánosnak címzett e-mail szerint a március végi, április eleji határidőre nem hozható tető alá a szerződés, a frakcióvezető-helyettes közölte: ilyen szándékról nem tud, ilyen szándéka a Pénzügyminisztériumnak (PM) nem volt.

Azt mondta, ez a cégnek egy "belső határideje" lehet, hiszen a PM nem vállalt határidőt.
Ez a dátum azért is irreális, mert amikor az e-mail íródott, nem is volt a vagyontanács előtt ilyen előterjesztés - fűzte hozzá.

Veres János szerint az időpont vagy félreértésen, vagy másfajta számításon alapult, s ezért nem a PM szándékát tükrözi.

Médiaértesülések szerint egy francia befektető társaság szeretne megszerezni több állami tulajdonú kastélyt; a Heti Válasz csütörtökön megjelenő számában tíz épületegyüttes használati jogának megvásárlási szándékáról írt, a TV2 Tények című szerda esti hírműsorában pedig hat-nyolc kastélyról beszéltek, megemlítve, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) júniusban összesen tíz esetében kérte a felszabadítást.

A Heti Válasz birtokába került a Compagnie des Chateaux d,Europe Centrale (CCEC) nevű francia befektető társaság fejlesztési dokumentuma, "melynek ütemtervéhez igazodva a kormányzat hozzájárulna tíz állami tulajdonú kastély vagyonkezelő jogának megváltoztatásához, vagyis az épületek magánhasznosításához". A lap szerint franciák nem (kizárólag) magán-, hanem Magyarországnak szánt közösségi pénzeket használnának fel a projektjükhöz.

A lap szerint "összefonódások" vannak az ügyben: mint írják, a CCEC projektcsapatának egyik magyar tagja "az a Gölöncsér József, aki a Medgyessy-Gyurcsány-kormányok idején a kastélybiznisszel foglalkozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) jogelődjénél, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.-nél vállalt igazgatósági tagságot". "Noha a sajtóban többnyire Tátrai Miklóst, az MNV vezérigazgatóját nevezik a műemlék-kiszervezés motorjának, a CCEC 2008 decemberében Veres János akkori pénzügyminisztert kereste meg ajánlatával" - írta a lap.

A TV2 Tények című hírműsora arról számolt be, hogy a francia cég hat-nyolc kastély használati jogát akarja megvenni. A minisztérium csak egyet ismer el hivatalosan, a vagyonkezelő mégis tíz kastély felszabadítását kérte, igaz, nyílt pályázattal - hangzott el. Mint elmondták, egy, a Tények birtokába került e-mail szerint azonban a Pénzügyminisztérium ehhez nem ragaszkodott.

A füzérradványi Károlyi-kastély lenne az első abból a hat-nyolc épületegyüttesből álló szállodaláncból, amelyet a francia cég építeni akar. A vállalat képviselője - mint elhangzott - 2008 decemberében találkozott Veres János akkor pénzügyminiszterrel, és a füzérradványi kastély használatba vételét vetették fel.

Hörcsik Richárd (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a füzérradványi kastéllyal kapcsolatban elmondta, a kastély bújtatott privatizációját egyáltalán nem támogatná, viszont hosszú távú bérletét megfelelő garanciák alapján el tudná fogadni. A politikus az MTI-nek azt mondta, ha a kastély hasznosítása munkahelyeket teremtene a térségben, és növelné az idegenforgalmi vonzerőt, abban az esetben természetesen maga is lobbizna érte.