Az alábbiakban szakértőnk gondolatait olvashatják az itt látható klipben történtekről.

2009. július9.-én láttam az RTL Klub FÓKUSZ esti adás egy riportját, ami mélységesen felháborított.

Nem az eljárás megindítása a rendőrség részéről, hanem az a dilettantizmus, amit egyrészt valószínűleg az RTL Klub jogi tanácsadója, másrészt az ügyben nyilatkozó Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya nevében nyilatkozó rendőrtiszt tanúsított.

Tévedések "vígjátéka"

Az RTL Klub jogi tanácsadója sem nézett utána a vonatkozó jogszabálynak kellő alapossággal és a Btk „segítségnyújtás elmulasztása” bűncselekményére hivatkozott, ami csak részben helytálló. A gyorshajtás szabálysértése elbírálásakor ugyanis az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 8.§, illetve a 31.§-ban meghatározott szabálysértési felelősséget kizáró ok áll fenn.

Másrészről Csibrik Csaba rendőr alezredes úr – a Fejér Megyei RFK nyilatkozó képviselője – hasonló nemtörődömséggel siklott el a szabálysértési törvényben megfogalmazott alapelvek felett.

Mindvégig az "objektív felelősség" emlegetésével volt elfoglalva, miközben ez a kifejezés azt jelenti, hogy amennyiben nem állapítható meg, hogy a közúti járművel ki követett el szabálysértést, a tulajdonost vonják felelősségre. Már ha lehet, és nem merül fel felelősséget kizáró, vagy megszüntető ok. Márpedig ezt itt, ennél az esetnél senki sem vizsgálta.

A rendőri trend

Nem vizsgálta, mert a túlterhelt rendőrségi szabálysértési előadók "nem szoktak" tárgyalást tartani, hanem az úgynevezett tárgyalás nélküli határozatokkal bombázzák a polgárokat. Jogorvoslatra nem adnak lehetőséget, hanem küldik a polgárt a bíróságra, ahol rendre helyt is adnak a benyújtott, de a rendőrségi eljárásban nem ismert bizonyítékok alapján a kifogásnak.

Itt lenne az ideje, hogy az ombudsman ebben a kérdésben is vizsgálatot folytasson.

Nyilvánvaló, hogy jelen esetben a „végszükség” tényállása teljes mértékben és kétséget kizáróan fennáll, aminek következtében a hivatkozott törvény 8. és 31. §-a értelmében, figyelemmel a 9.§ (2) bekezdésére a szabálysértési felelősséget KIZÁRÓ ok áll fenn.

Mit mond a törvény?

Az alábbiakban idézem a vonatkozó törvényhelyeket.

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

A felelősséget kizáró okok
8. § (1) Szabálysértés miatt nem vonható felelősségre, aki a cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, aki a cselekményt az elmeműködésnek a beszámíthatóságot kizáró kóros állapotában, kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, tévedésben, jogos védelemben vagy végszükségben követte el, illetve e törvényben meghatározott egyéb ok zárja ki a felelősségre vonást. Nem vonható felelősségre az sem, aki a cselekményt a beszámíthatóságot korlátozó elmeállapotban követte el, ha nyilvánvaló, hogy ez a körülmény a cselekmény elkövetését befolyásolta.

(2) Az (1) bekezdés kóros elmeállapotra vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható annak a javára, aki a szabálysértést önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.

9. § (1) Nem róható az eljárás alá vont személy terhére olyan tény, amelyről az elkövetéskor a tőle elvárható gondosság ellenére sem volt tudomása.

(2) Nem vonható felelősségre az, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy magatartása nem jogellenes és erre a feltevésre alapos oka van.

Értelmező rendelkezések
31. § (1) A törvény 5-9. §-aiban foglaltak esetében értelemszerűen alkalmazni kell az 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott kísérlet, felbujtás, bűnsegéd, szándékosság, gondatlanság, beszámíthatóságot kizáró kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés, jogos védelem, végszükség fogalmát.

1978. évi IV. törvényben (Btk.)

A végszükség
30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.

Nyilvánvaló törvénysértés

A fentiekre tekintettel nyilvánvaló, hogy az ügyben eljáró hatóság törvénysértő határozatot hozott, mivel az eljárás során nem vizsgálta az eset minden lényeges körülményét és a szabálysértési ügy lényeges elemeként szereplő végszükségi helyzet fennállását úgy hagyta figyelmen kívül, mint aki nincs tisztában a vonatkozó törvényi előírásokkal.

Javaslom, hogy az ügyben elmarasztalt autómentős jelentsen be panaszt az ügyben eljáró rendőrkapitányság mulasztása miatt a területileg illetékes ügyészségnél.

Bár a 1018/1965. (VI. 20.) Korm. Határozat „Életmentő Emlékérem” kitüntető jelvény alapításáról” című normát a 2007. évi LXXXII. Törvény hatályon kívül helyezte, így a hősies helytállást tanúsító személy már semmiképpen sem díjazható, a riportban bemutatott szintű szakmai és jogi tájékozatlanság vérlázító.