EU-s élelmiszeri kódexet sürgetnek
Az egész Európai Unióra kiterjedő élelmiszer termékpálya kódex kidolgozására van szükség ahhoz, hogy a multinacionális áruházak ne zsigerelhessék ki a mezőgazdaságból élőket és valóban ne szerezhessék be árukészletük jelentős részét külföldi forrásokból.
2009. július 15. szerda 21:43 - HírExtra
A fideszes szakpolitikus ezt azzal összefüggésben nyilatkozta, hogy a köztársasági elnök szerdán nem írta alá a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényt, és azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
Font Sándor elmondta: tiszteletben tartják és elemzésnek vetik alá a köztársasági elnök kifogásait. A probléma kezelése ugyanakkor nem áll meg a most visszadobott törvény őszi átfogalmazásánál, ugyanis a kedden hivatalba lépő magyar európai parlamenti képviselők a jövőben szinte biztosan javaslatot tesznek egy, a belföldi termékek arányát kötelezően előíró javaslat kidolgozásába - fűzte hozzá.
Kiemelte: az államfő által most visszadobott törvény megalkotására azért volt szükség, mert a Gazdasági Versenyhivatal korábban megtámadta a magyarországi élelmiszer termékpálya kódexet, így az áruházak polcaira 80 százalékban magyar árut előíró rendelkezés nem léphetett életbe.
A parlamenti képviselők ezt követően kezdtek egy, az európai uniós elvárásoknak is megfelelő törvényjavaslat megalkotásába, azért, hogy a magyarországi termelők és beszállítók ne kerüljenek aránytalanul hátrányos helyzetbe a multinacionális nagyáruházak képviselőivel folytatott tárgyalások során - fejtette ki az agrárbizottság elnöke.
Font Sándor megjegyezte: a nagy áruházláncok összesen 81 jogcímen kérnek kompenzációs pénzeket a beszállítóktól, ennek következtében akár 20-30 százalékkal is csökkenhet a beszállított áruk értéke.
Sólyom László álláspontja szerint az Országgyűlés joga annak eldöntése, hogy a tisztességtelen piaci magatartás visszaszorításához szükség van-e külön törvényre. Ugyanakkor az államfő a meghozott törvénnyel nem értett egyet, mert az szerinte előkészítetlen, átgondolatlan, szövege jogi ellentmondásokkal terhelt, céljai elérésére pedig nagy valószínűséggel alkalmatlan.
A köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek küldött levelében külön felhívta a figyelmet arra, hogy bár a törvény leginkább a magyarországi élelmiszer-beszállítókat kívánná védeni, hatása mégis az lehet, hogy a kereskedők a magyar helyett külföldi forrásból szerzik be az élelmiszereket.
Az Országgyűlés június 29-én ellenszavazat nélkül fogadta el a jogszabályt. Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényszöveg szerint a jogszabály célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmét végző szervezetek, valamint azok beszállítói közötti egyenlőtlen piaci alkupozícióból eredő hátrányok felszámolása és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása. A törvény általános jelleggel tiltja a tisztességtelen forgalmazói magatartások gyakorlását, s meghatározza, hogy mely forgalmazói magatartások minősülnek tisztességtelennek.
A jogszabályt korábban kifogásolta az Országos Kereskedelmi Szövetség is. Közleményükben a törvény elfogadása után azt írták, hogy az a világ legnagyobb multinacionális élelmiszergyártóit védi, és meghiúsítja azt a törekvést, hogy a magyarországi üzletek polcaira 80 százalékban magyar áruk kerüljenek.
Forrás: MTI
