Torz képünk van az új vírus terjedéséről?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az A-H1N1 influenzavírus 94 512 embert fertőzött meg, 429 beteg halálát okozta. Ebből az következik, hogy a halálozási arány mintegy 0,5 százalék, amely megfelel egy olyan időszaknak, amikor erősebben szedi áldozatait egy átlagos szezonális influenza. A londoni Imperial College járványügyi szakértői tanulmányukban óvnak attól, hogy ezekből a lesújtó adatokból vonjon le bárki következtetéseket az új influenza vírus súlyosságát illetően.

Nem állítják azt, hogy az új influenza a feltételezettnél kevésbé vagy jobban virulens, rámutatnak viszont az adatgyűjtés egyoldalúságára. Az adatokat vizsgálva felhívják a figyelmet arra, hogy a rendelkezésre álló statisztikákban nem szerepelnek azok az emberek, akiket megfertőzött ugyan a vírus, de nem lettek betegek, illetve azok sem, akik csupán enyhén fertőződtek meg, és ezért nem fordultak orvoshoz.

Emiatt a közismertnél valószínűleg sokkal több ember kaphatta meg a betegséget, és ezért a valós halálozási arány jóval alacsonyabb a számítottnál - hangsúlyozzák a szakemberek. Az amerikai járványellenőrzési és megelőzési központ (CDC) feltételezése szerint legkevesebb egymillió ember fertőződhetett meg szerte a világon.

A számadatok másik érdekessége a hatalmas különbségek az elhalálozottak számában az egyes országok viszonylatában. Mexikóban a legmagasabb a halálozási arány, 10 292 esetből 119 (több mint 1 százalék). Ez kétszerese a kanadai, egyesült államokbeli és az európai átlagnak.

Az egyik magyarázat szerint a vírusnak egy jóval fertőzőbb válfaja terjed a közép-amerikai államban. Egy másik szerint a mexikói orvosok csak a legsúlyosabb esetekre összpontosítanak, ami azt jelenti, hogy a fertőzöttek száma jóval magasabb lehet - vélik a szakemberek. Ha ez igaz, az új influenza halálozási aránya sokkal alacsonyabb nem csak a feltételezettnél, hanem az átlagos szezonális influenzához képest is.