Így avatkozhat be az állam az egészségügybe

A Magyar Közlönyben közzétett rendelet - amely az említett esetet katasztrófahelyzetnek minősíti - lehetővé teszi, hogy a betegellátás zavartalan, a gyógyintézet működése pedig folyamatos legyen, továbbá pontosan meghatározza, mikor van szó egészségügyi katasztrófáról, s ilyen esetekben kinek mi a teendője.

Az egészségügyi törvény egyik fejezete már foglalkozik azzal, mi a teendő egy esetleges katasztrófahelyzetben, a most megjelent kormányrendelet azonban kiterjeszti és pontosítja azon szabályokat, amelyek olyan helyzetben is alkalmazhatóak, amikor nem rendkívüli helyzet vagy katasztrófa során kerül veszélybe a betegellátás.

Az egészségügyi törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzat a tulajdonában vagy használatában lévő szakrendelők és kórházak működését biztosítja, a most megjelent kormányrendelet olyan esetekre vonatkozik, amikor már az önkormányzat sem tudja ellátni feladatát valamilyen okból.

"Egészségügyi katasztrófa minden olyan - rendszerint váratlanul bekövetkező - esemény, amely a gyógyintézmény jogszabály szerinti ellátási területéhez tartozó lakosság egészségügyi ellátását, illetve az egészségügyi szolgáltatók működését súlyosan és közvetlenül akadályozza" - olvasható a rendeletben.

A törvénymódosítás, illetve a rendelet lehetővé teszi, hogy a szakminiszter vagy az országos tiszti főorvos határozatban rendelkezzen a gyógyintézet ideiglenes működtetéséről; ha egy megyét érint a helyzet, akkor a tiszti főorvos, ha többet, akkor a miniszter dönt. Szintén a miniszter vagy az országos tiszti főorvos joga, hogy az egészségügyi intézmény működtetésével az addigi menedzsment helyett egy arra alkalmas személyt vagy személyeket bízzon meg.

A két vezető azonban dönthet úgy is, hogy az érintett intézmény működési engedélyét visszavonja, ebben az esetben az intézmény működtetését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat veszi át. Amennyiben az intézmény működési engedélyét visszavonják, annak finanszírozási szerződése is megszűnik. A jogszabály az ellátás folyamatossága érdekében rendelkezik arról, hogy az új működtető 24 órán belül ideiglenes működési engedélyt kell, hogy kapjon, illetve haladéktalanul finanszírozási szerződést tud kötni a regionális egészségbiztosítási pénztárral.

A közlönyben közzétett jogszabály arra is lehetőséget biztosít, hogy a működési engedély visszavonásával párhuzamosan a miniszter vagy az országos tiszti főorvos a betegek ellátására egy másik egészségügyi szolgáltatót jelöljön ki, ha az nem jár aránytalan teherrel a kijelölt intézménynek.

A rendelkezés kitér a munka- és a kórház által korábban kötött egyéb szerződésekre is. Ezeket a rendkívüli helyzet nem befolyásolhatja, az ilyen szerződések teljesítését nem lehet megtagadni, továbbá a rendelet a közüzemi szolgáltatókat szolgáltatási kötelezettséggel terheli az intézmény felé. Így például katasztrófa esetén sem fordulhat elő, hogy a kórház áram, víz vagy gázszolgáltatás nélkül marad - áll a jogszabályban.

Az MTI úgy tudja, hogy a most megjelent rendelet megalkotásának időzítése és kihirdetése nem függetleníthető a HospInvest helyzetétől.

A társaság felszámolást kért, mert a múlt héten megtartott közgyűlésen a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy visszavonják a csődvédelemre szóló kérelmüket - tájékoztatta akkor Kollányi Gábor, a HospInvest Zrt. elnöke az MTI-t. Önkormányzati cégek veszik át a HospInvest által üzemeltetett egészségügyi intézményeket.

A cég honlapján található információk szerint a HospInvest Magyarországon tíz településen van jelen és csaknem félmillió ember számára nyújt egészségügyi ellátást, öt kórház és ugyanennyi rendelőintézet működését biztosítja, illetve biztosította.