MSZP: a kormány a nehéz időszakban is teszi a dolgát

Alapjaiban hibás gondolat a munkahelymegőrzési kérdéseket szembeállítani a közfoglalkoztatásban való részvétel lehetőségével - mondta Gúr Nándor az MTI-nek arra reagálva, hogy Czomba Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján azt közölte: ha a kormány a munkahelyek megőrzését támogatná, akkor egy ember átlagtámogatása havi szinten 30 ezer forintba kerülne, míg a közcélú foglalkoztatás esetén fejenként 45 ezer forintba. "Nem értem, hogy miért a közcélú foglalkoztatásra helyezi a hangsúlyt, és miért nem a munkahelyek megőrzésével foglalkozik (a kormány)" - mondta a fideszes politikus, hozzátéve, hogy amihez a kormány hozzányúl, az tönkremegy.

Az MSZP képviselője szerint mindkét támogatási formának van helye a munkaerőpiacon. Emlékeztetett, hogy az Út a munkához program segítségével ma mintegy 80 ezer olyan ember van a foglalkoztatotti körben, akiknek "halvány esélyük" sem lett volna a munkaerőpiacon megjelenni. Ők olyan emberek, akik az elmúlt két évtizedben nagyon messze kerültek a munkaerőpiactól, egyrészt aluliskolázottság jellemzi őket, másrészt a leghátrányosabb térségekben élnek. Számukra sokkal több alternatíva nincs, minthogy a kormány közvetlen beavatkozással, akár a rendszeres szociális segélyezettek körében is, közcélú munkafeladatokat nyújtson.

Emlékeztetett továbbá, hogy a kormány az elmúlt időszakban mintegy 40-50 milliárd forint invesztícióval több mint 60 ezer embernek nyújtott segítséget a munkahelyek megőrzéséhez a munkaadókon keresztüli támogatásokkal.

Tehát a kormány nemcsak nézi a folyamatokat, amelyek egy gazdasági és pénzügyi nehézségekkel küszködő időszakban jellemzik az országot, hanem cselekszik is, s ennek vannak kézzel fogható eredményei - mondta a szocialista politikus. Hozzátette, hogy a foglalkoztatottak száma még ebben a nehéz helyzetben is felülmúlja a hét évvel ezelőtti, illetve az azt megelőző időszak foglalkoztatottsági indexét.

Gúr Nándor szerint önmagában a munkanélküliek vagy a regisztrált álláskeresők száma valójában semmit nem mond. A munkaerőpiacon legalább három tényadatot kell egymás mellett kezelni: a foglalkoztatottak és az álláskeresők számát, s emellett az inaktivitás/aktivitás kérdését is érdemes számításba venni.

E három adat egymás melletti számbavétele kapcsán az állapítható meg, hogy Magyarországon az ellátórendszerek ma befogadóbb típusúak, megpróbálnak úgy segíteni, hogy egy lépéssel közelebb hozzák az embereket a munkaerőpiachoz.