Matthew E. Falagas és munkatársai átnézték a legnagyobb tudományos adatbankokat, és összegyűjtöttek minden, megbízhatónak tűnő adatot a globalizálódó gazdaság, a piacok és a bankok válságos időszakairól. Ezeket a gazdasági információkat összevetették a válság által érintett országok, földrészek egészségügyi állapotának alakulásával.

A kutatók összesen 11 tanulmányt értékeltek. Jól dokumentált gazdasági válsághelyzetek Oroszországban, Dél-Koreában, egyes dél-amerikai országokban, Afrika és Európa különböző területein jelentek meg.

A nehéz időszakokban a halálozás valamennyi országban jelentősen megnövekedett. Hét vizsgálatban közöltek adatokat a szív- és érrendszeri halálozás és a gazdasági gondok közötti összefüggésekről. A tanulmányok szerint a szívinfarktus és az agyi katasztrófák gyakorisága a válság időszakában jelentősen megnőtt.

Gyakorlatilag hasonló következményekkel járt a gazdasági válság a légzőszervi betegségek, a májkárosodás és az öngyilkosság területén is. Még kifejezettebb mértékben emelkedett az újszülöttek és a gyermekek megbetegedése és halálozása.
A halálesetek száma csupán az élet egyetlen területén csökkent nagy mértékben a válságövezetekben: sokkal kevesebb ember vesztette életét közlekedési balesetben.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy vizsgálati eredményeik értékét lényegesen csökkentik azok a módszertani nehézségek, amelyekkel ebben a témában szinte lehetetlen sikeresen megküzdeni. A begyűjthető adatok pontosságát gyakran nem tudták ellenőrizni.

Szerintük érdekes kérdés, hogy van-e különbség az egészségügyi következményekben akkor, ha eredetileg jó helyzetből induló ország gazdasága kerül válságba.
A vizsgálatot irányító Falagas rámutatott arra, hogy a fenntartások ellenére a tanulságokat mindenképp célszerű lenne figyelembe venniük a közegészségüggyel foglalkozó szakembereknek, sőt a politikusoknak is.