A magyarok ellen hangolják a szlovákokat?

A 2006 óta megromlott szlovák-magyar viszony enyhítéséről szólva Németh Zsolt azt mondta: "A magyar diplomáciának tennie kell, hogy normalizálódjon a két ország viszonya, hiszen szomszédok vagyunk. Meg kell most már bocsássák nekünk Trianont. Úgy látom, hogy Szlovákiában probléma, hogy nem bocsátják meg, hogy Trianon bekövetkezett. Meg kell bocsássák nekünk, hogy vagyunk, és a felvidéki magyarok vannak, és ki kell alakítani az együttélés normáit."

Szerinte az, hogy a Malina Hedvig szlovákiai magyar diáklány 2006-ban történt megverését maga Robert Fico szlovák kormányfő vonta kétségbe, azt mutatja, hogy "a szlovák miniszterelnök nem hajlandó alávetni magát a jogállamiság alapvető normáinak".

A június 30-án a szlovák parlament által megszavazatott nyelvtörvény szigorításáról úgy vélekedett, hogy "kijelenthetjük, hogy a nyelvi felsőbbrendűség jogszabálya született meg. Az Európai Unióban a második világháború óta nem volt ilyen, a nyelvi rasszizmusról, megkülönböztetésről szóló jogszabály. Innentől arról van szó – és ezt már nem is leplezik –, hogy a dél-szlovákiai szlovák közösséget kívánják a magyaroktól megvédeni. Ez egy magyarellenes törvény."

A "kettős állampolgárságról", a határon túl élő magyaroknak a magyar állampolgárság megadásának lehetőségéről Németh Zsolt azt mondta, hogy ez a kérdés "nem megkerülhető". Hozzátette, hogy "52 százalékban a magyar társadalom is támogatta ennek a megadását, arról nem is beszélve, hogy a határon túli magyarok körében egyöntetű a támogatás. Mindenképpen szemléletváltásra van szükség: a határon túli magyarokra nem tehertételként, hanem lehetőségként kell tekinteni" - tette hozzá.

"Magyarország önmagával határos, és ebben fantasztikus lehetőségek rejlenek" - jelentette ki, majd magyarázatul elmondta, hogy az Európai Unióban a határ menti régiók fejlesztése kiemelt program, és a határon túli magyarok nagy része a magyar határ mentén él.