Összegyűjtik a hadifoglyokat

Az intézet szeretné a tudományos adatbázist a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tenni az adatvédelmi jogszabályok betartásával. A közérdeklődés főként az első világháborús hadifoglyok sorsának alakulására, illetve arra irányul, hogy a sztálini időszak törvényhozása és a koncepciós perek hogyan és számszerűleg milyen mértékben sújtották a magyar emigrációt - tette hozzá a levéltár.

A kutatócsoport számítógépes program segítségével mindenkiről külön adatlapot készít, amelyen szerepelnek az azonosításhoz szükséges információk (név, születés helye, éve, szülők neve). Rögzítik a szovjetunióbeli életútra, a munkahelyekre, a családi viszonyokra, a hazatérésre, a letartóztatásra, a halál körülményeire vonatkozó adatokat is.

A koncepciós perek áldozatairól, haláluk körülményeiről és pontos idejéről is lesznek hiteles adatok. A hadifoglyokon kívül a gazdasági emigránsok is szerepelnek majd az összeállításban, akik a jobb megélhetés reményében munkát kerestek, illetve azok a gazdasági szakemberek, akik a szovjet állami és társadalmi szervek meghívására érkeztek a Szovjetunióba, továbbá a politikai emigránsok.

Az intézmény kéri azok jelentkezését, akiknek valamely családtagjuk az első világháború idején orosz hadifogságba került, illetve a két világháború között a Szovjetunióban élt rövidebb vagy hosszabb ideig, és erről bármilyen írásos emléket, dokumentumot őriznek. Várnak a többi között leveleket, igazolványokat, halotti anyakönyvi kivonatokat, naplókat, feljegyzéseket, fényképeket.

Mint írták, a két világháború között mintegy 70 ezer magyar került erőszakkal vagy önszántából a Szovjetunió területére, sorsukról igen keveset lehet tudni. A szakemberek információi szerint Európában ott élt a legnagyobb lélekszámú magyar emigráció, amely jelentős szerepet játszott a szovjet politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életben.

A kutatást Petrák Katalin, a levéltár munkatársa - a Magyarok a Szovjetunióban című könyv szerzője - vezeti. A szakember a Figyelőnet honlapján úgy nyilatkozott: alapvető dokumentumok semmisültek meg a második világháború idején, illetve az 1956-os iratpusztulás miatt. Itthon kutattak a Magyar Országos Levéltárban, a Hadtörténelmi Levéltárban, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, több megyei levéltárban, valamint a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltárban is.

Közlése szerint az oroszországi levéltárakban több évtizede kutatnak a kint élt magyarok után, s ma már olyan anyagokhoz is hozzájutnak, amelyeket korábban zártan kezeltek. Ez tette lehetővé, hogy komolyan foglalkozzanak az adatbázis összeállításával.