Búcsút vettek Király Bélától

A temetés előtt a Maléter Pál laktanyában felállított ravatalnál beszédet mondott Bajnai Gordon miniszterelnök, Mandur László, az Országgyűlés alelnöke és Szekeres Imre honvédelmi miniszter.

Bajnai Gordon azt mondta: Király Bélának világos és helyes elvei voltak, azokat határozottan képviselte és azok szerint cselekedett kilenc évtizeden keresztül, "ahogy egy bátor és becsületes jellemhez, egy nagy emberhez, egy nagy magyarhoz illik".

Bátorságát és becsületességét jól példázza az, hogy Horthy vezérkari tisztjeként zsidó munkaszolgálatosokat mentett, amiért később a "világ igaza" lett, hogy megszökött a szovjet fogságból, s külföldön is a magyarság ügyét szolgálta - idézte fel a miniszterelnök.

Mandur László, az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett arra, hogy sok vita folyt már a nyugállományú vezérezredes életéről és megítéléséről. A vitákban elhangzott felvetések közül példaként említette egyebek mellett, hogy Király Béla "túl sok mindenkitől kapott előléptetést". A politikus úgy vélte: Király Béla a "céltudatos magyarságszolgálat embere volt", olyasvalaki, aki mindenféle érdek fölé helyezte az ország, a haza szolgálatát.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter kiemelte: Király Béla "velünk marad, ahogy velünk volt kényszerű emigrációja alatt is, hosszú évtizedeken át, és velünk volt, amikor Nagy Imre újratemetése napján hazatért és egykori 56-osként csatlakozott újra hozzánk, a magyar nemzethez, immáron nem csak lélekben".

A nyugállományú vezérezredes ravatalánál a családtagok mellett politikusok, pártok, állami és civil szervezetek képviselői, katonai attasék, barátok, tisztelők helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágait a Maléter Pál laktanyában.

Az életének 98. évében, július 4-én elhunyt Király Bélát - akit az Országgyűlés, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség saját halottjának tekint - katonai tiszteletadással, a római katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatták.
A temetőben beszédet mondott Boross Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, valamint a család két tagja.

Király Bélát 1935-ben avatták tisztté. Részt vett a II. világháborúban, 1950-ben tábornokká nevezték ki, majd a mai Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogelődje, a Honvéd Akadémia alapítóparancsnoka lett. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1956 szeptemberi szabadulása után rehabilitálták.

1956-ban a Nemzetőrség főparancsnoka, Budapest katonai városparancsnoka volt. A forradalom leverése után Ausztriába, majd az Egyesült Államokba emigrált, ahol később állampolgárságot kapott. 1989 nyarán hazatelepült. Az első szabad választásokon független országgyűlési képviselő lett, 1990-ben vezérezredessé nevezték ki. Tevékenysége elismeréseként megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét és kiskeresztjét is.

Király Bélát - végakaratának - megfelelően Nagy Imre egykori miniszterelnök nyughelyének közelében helyezték örök nyugalomra.