Minden rendben lesz a lisszaboni szerződéssel

"Politikai realitása annak nem sok, hogy egy tagállam felelős vezetője megakadályozza a lisszaboni szerződés hatálybalépését" - mondta Iván Gábor a lengyel és a cseh államfő hiányzó aláírásával és a német késedelemmel kapcsolatban. A szakállamtitkár hozzátette: a lisszaboni szerződés így novemberben vagy decemberben léphet életbe, ha az ír népszavazáson az igenek győznek.

A diplomata rámutatott, hogy a lisszaboni szerződés több kérdést nem szabályoz részletesen, ezért az életbelépést követően is várhatóak még viták. Például kérdés, hogy milyen szerepet játszhat a jövőben az unió soros elnökségét adó ország állam- vagy kormányfője, hiszen a szerződés életbelépése után az Európai Tanácsnak lesz egy állandó elnöke, a neki szánt feladatok egy részét viszont jelenleg az uniós elnökséget adó ország kormányfője látja el. Iván Gábor azzal kapcsolatban nyilatkozott az MTI-nek, hogy a kormány e heti ülésén áttekintette a soros svéd elnökség programját és az arról kialakított magyar álláspontot.

A lisszaboni szerződés mellett a következő fél év kiemelt témái között szerepel az unió számára az EU-költségvetésének félideji áttekintése is. Az Európai Bizottság még az év vége előtt kiad majd egy jelentést a 2007-2014-es költségvetésről addig lefolytatott társadalmi viták tapasztalatairól. Bár a dokumentum nem javasolja majd a már meghatározott költségvetési keretek megváltoztatását, de jó alapot adhat a következő büdzsé vitájához, amely a 2011-es magyar elnökség idején kezdődhet el - mondta a szakállamtitkár.

Iván Gábor szerint a svéd elnökség időszaka az Európai Unió fejlődése szempontjából azért is kiemelten fontos fél év, mert megkezdi működését az új Európai Parlament és az év vége felé új Európai Bizottságot is választanak a tagállamok.

A belső kihívásokon túl az unió több olyan külső kihívással néz szembe, amelyekre a tagállamok csak közösen adhatnak megfelelő válaszokat. Ezek közé tartozik a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válsággal szembeni közös fellépés, az európai pénzügyi felügyeleti rendszer átalakítása, illetve az uniós polgárok szociális biztonságának és foglalkoztatásának növelése és a munkahelyek védelme - mutatott rá a szakállamtitkár.

A klímaváltozás elleni küzdelem, a globális felmelegedés megállítása és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése szintén kiemelt közös érdek. Az uniónak vezető szerepet kell játszania, és egységesen kell fellépnie 2009 decemberében a koppenhágai klímatalálkozón, amelynek célja, hogy nemzetközi megállapodás szülessen a 2012 utáni globális üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési vállalásokról - mondta Iván Gábor.

A globalizációból fakadó versenyre szintén uniós szinten kell megfelelő válaszokat találni. Ennek érdekében a svéd elnökségi fél év alatt további folytatódik a 2010 utáni időszakra vonatkozó uniós versenyképességi stratégia előkészítése - tette hozzá.

A svéd elnökség nagy hatással lesz a 2011-es magyar elnökségre is, több olyan téma szerepel ugyanis a svéd programban, amely a legfontosabb magyar célok között is helyet kap majd - mondta Iván Gábor.