Július 29-én ugyanis újra a szavazóurnák elé járulhat Moldova lakossága. Mindezek előtt azonban először érdemes felidézni néhány dolgot, amelyet az országról tudni kell.

Moldova Románia és Ukrajna között a volt szovjet blokk utolsó tagállama volt, Moldovai SZSZK néven. Fővárosa románul Chişinău, oroszul Kisinyov, magyarul Kisinyónak, illetve Kisjenőnek is szokás nevezni (vannak elméletek, melyek szerint Moldova fővárosát annak idején csángó magyarok alapították). Az ország gazdasága jelentős részben a mezőgazdaságon alapszik, az ipari inkább az úgynevezett Dnyeszteren túli területen, vagyis Transznyisztrián vannak. Az ország belső megosztottsága Európa „beteg emberévé” teszi az országot, hiszen a Tiraspol központú Transznyisztria majd’ mindenben külön áll Kisinyótól. Van ezen túl egy gagauzi (keresztény török) autonóm terület is. Az ország toronymagasan a legszegényebb állam Európában.

Kommunisták és a csalás

A jelenleg uralkodó kommunisták 2001-ben kerültek hatalomra. A most áprilisi választások előtt 45 százalékot mutattak a felmérések a kommunisták számára, végül pedig a 101 fős törvényhozásban 60 helyhez jutottak, a szavazók 49,48 százalékának támogatásával.

A csalást kiáltó ellenzék fellépése nyomán kitört zavargásokkal végül is nem sikerült elérni a célt, jelesül a kommunisták hatalomból való lelépését. A balhé nem csak bel-, de külpolitikai botrányokat is hozott, a kommunista vezetés ugyanis Bukarestet kiáltotta ki Kisinyó szétverése értelmi szerzőjének.

Mivel április óta nem sikerült a parlamentnek jóváhagynia az államelnök-jelölt személyét, ezért a jelenlegi államfő, Vlagyimir Voronin – engedelmeskedve a törvények szabta kötelességeinek – június 15-én kiírta az előrehozott választásokat.

A választásokkal kapcsolatban azonban nem csak a moldovaiak készülődhetnek, de az Európai Unió is. Az Európai Parlament 7 tagját küldi Moldovába, akik egy több mint 200 fős nemzetközi megfigyelői gárdával érkeznek a választások tisztaságára való felügyelet céljából. Az áprilisi voksolást követően éppen az EU, illetve az Európai Parlament tagjai voltak azok, akik a választások tisztasága miatt aggódtak, s csak az EBESZ jelentése – mely szerint szabad és jogszerű volt a választás kimenetele – hűtötte le némileg a kedélyeket.

Meggyőződve

A brüsszeli politikusok mindenesetre meg vannak győződve az igazukról, s továbbra is azt hangoztatják, hogy mivel különösebb személyi változások nem mentek végbe az államigazgatás különböző szintjein április óta, ezért ugyanazok a csalási lehetőségek továbbra is fennállnak. S nem csak.

Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mivel a nagy részben románpárti nacionalista ellenzék és a kommunista vezetés igen hevesen szította az ellentétet a szavazók között, vagyis egyáltalán nem lehet kizárni azt a forgatókönyvet, amely szerint megismétlődnek az április véres rendbontások. Mindenesetre az elmúlt 3 hónapban lejjebb szállították a bejutási küszöböt (6 százalékról 5 százalékra), valamint a választás érvényességének határát (50-ről 33 százalékra), amelyekkel talán kevesebb lehetőség nyílik esetleges visszaélésekre.