Bajnai Gordon szó szerint válságkezelésre szerződött. Április 15-i hivatalba lépése előtt ugyanis szerződést íratott alá az Országgyűlés szocialista, illetve liberális képviselőivel, amely arról szólt, hogy az említett honatyáknak kötelezniük kellett magukat a fájdalmas intézkedések feltétel nélküli támogatására. Ilyen előzmények tudatában egy magyar politikában járatlan szemlélő nyugodtan azt hihetné, Bajnai Gordon lett a világ legszerencsésebb miniszterelnöke, hiszen a 2/3-os törvényeket kivéve bármit megszavaztathat a Parlamentben. Ám aki egy kicsit is figyelemmel kísérte az elmúlt évek belpolitikai eseményeit, pontosan tudja: Bajnai Gordon kormányánál kevés szűkebb mozgásterű kabinetet lehet találni szerte a világban.

Természetesen a kormányoldal és az ellenzék végtelenül megosztott abban a kérdésben, hogy jót tett-e az országnak az elmúlt száz nap. A hatalomban lévő szocialisták úgy értékelik saját teljesítményüket, hogy sikerült visszahúzni Magyarország szekerét a szakadék torkából. A Fidesz-KDNP vezette ellenzék azonban érthetően reménytelennek és tehetetlennek titulálja a kormányt. Na de lássuk, mennyire béna ez a Bajnai Gordon vezette kacsa!

1300 milliárd bemelegítés gyanánt

Bemelegítésül a kormány azzal kezdett, hogy 2009-re és 2010-re összesen 1300 milliárd forint értékű kiadáscsökkentő lépéseket javasolt. Miután ezt a Nemzetközi Valutaalappal (ismertebb nevén IMF) valamint az Európai Bizottsággal is lepapírozta, hozzálátott, hogy „jutalmul kapott” a nemzetközi hitelek segedelmével kihúzza az országot a gödörből. A kikászálódás öltözködéssel, méghozzá nadrágszíj-összehúzással kezdődött.

Kapásból ugrott például a közszférában dolgozók és a nyugdíjasok 13. havi juttatása, előbbiek ráadásul reálbérük két éves jegelését is sirathatták. Befagyott továbbá a családi pótlék is, jövőre egy fillérrel sem kapnak többet a családok, mint idén. Jobblétre szenderült a lakástámogatási rendszer, és két évre maximálták gyes illetve gyed időtartamát.

Egészen a közelmúlt eseménye, hogy a kormány javaslatára a Parlament áldását adta az adótörvények jelentős, már július 1-től érvényes módosítására. E szerint jelentősen csökkentek a munkára rakódó terhek, a személyi jövedelemadó tekintetében szélesedett, illetve szélesedik az alacsonyabb kulccsal fizetők köre, „cserébe” viszont emelkedett a jövedéki adó és 25 százalékra nőtt az áfa felső kulcsa. Igaz, belépett egy 18 százalékos, kedvezményes kulcs az alapvető élelmiszerekre valamint a távhőre.

Szomorú állami vezetők

Érdekes, hogy a Bajnai-kormány talán legvitatottabb hozománya majd csak augusztusban aktivizálódik. A Szocialista Párt által kikönyörgött Krízisalap egy olyan programot fedez anyagilag, amely a válság miatt megszorult embereken hivatott segíteni egyszeri, vissza nem térítendő támogatással. Kérdés, hogy a legfeljebb néhány tízezer forintos alkalmi segélyt mennyiben tekinthetjük érdemi válasznak a válságra és mennyire csupán a közhangulatot javító eszköznek. De ha már itt tartunk, bizonyosan a szimbolikus intézkedések közé sorolandó, hogy Bajnai 15 százalékkal csökkentette miniszterei fizetését, ő maga pedig mindössze egy forintért vállalta az ország irányítását. Felkérte ugyanakkor az állami cégek vezetőit, hogy bruttó jövedelmük kétmillió forint feletti részét ajánlják fel a rászorulóknak. (A nagy magyar állami vállalatok élén csücsülő vezéreinek fizetését elnézegetve ez már komolyabb tételnek tűnik.)

Bajnai kontra bankok

A válság egyik rákfenéjeként számon tartott devizahitel-problémára a jelek szerint sikerült megoldást találnia a kormánynak, a devizahiteleseknek nyújtott állami garanciarendszer kiépítésével. Azt azonban már nehéz megmondani, ki szorongatta a másik micsodáját a kormány kontra kereskedelmi bankok magatartáskódexről szóló vitájában. (Egy biztos: a kormány július közepén meg állapodott a bankok képviselőivel.)

A gazdaság- illetve szociálpolitikai döntések egész sora mellett a nyugalom megzavarására alkalmas bűntettek elleni fellépésre is maradt ereje a Bajnai-kormánynak: szigorúbb lett a Btk., emelkedik a többszörösen visszaeső közrend elleni vétkek büntetési tétele.

Bukás tanévkezdéskor?

Összességben elmondható, hogy amennyiben a kormány jó irányba indult el áprilisban (a gazdaságpolitikai szakemberek a fő irányokat tekintve egyetértettek Bajnaiék szándékaival, s az utóbbi időben mintha a nemzetközi bizalom is kezdene helyrebillenni hazánk iránt), alighanem közelebb kerültünk a gödör tetejéhez. A kabinet ugyanis – talán a vagyonadót leszámítva – egytől egyig végigvitte elképzeléseit. Ám még a miniszterelnök szerint is hátra van a neheze. Ősszel a kormány szeretné elfogadni az ország 2010-es költségvetését, ha ez nem sikerül, alighanem bukik a kormány és vele az elért eredmények is.

Politikai elemzők véleményét a Bajnai-kormány produkciójáról lásd itt.