Alkotmányos lesz a szuperbruttósítás?
A szuperbruttósítás adótechnikai kérdés, s mivel az Alkotmánybíróság több döntésében is úgy foglalt állást, hogy az adóalapot csökkentő, illetve az adóalapot növelő tételek összhangban vannak az alaptörvénnyel, ezért a szuperbruttósítás kiállja az alkotmányosság próbáját - mondta Szabó Lajos, az MSZP-frakció költségvetési munkacsoportjának vezetője hétfőn az MTI-nek.
2009. július 27. hétfő 20:31 - HírExtra
A szocialista frakció azért támogatta a 2010. évi adótörvényeket, közte a személyi jövedelemadó módosítását, mert az jelentősen, évi 250 milliárd forinttal növeli a munkavállalók jövedelmét - jelentette ki Szabó Lajos. A képviselő hozzátette: ez azt jelenti, hogy az átlagjövedelemmel rendelkezők nettó keresete egy év alatt 1-1,5 havi összeggel emelkedik.
Szabó Lajos emlékeztetett arra, hogy jövőre az szja 17 százalékos alsó kulcsa a jelenlegi évi 1,8 millió forintos határról 5 millió forintra emelkedik, s csak e fölött lép be a 32 százalékos kulcs.
Az szja jövő évi módosításánál fontos szempont volt az is, hogy az adórendszer ösztönözze a legális foglalkoztatást, azaz a munkavállalókat jelentse be a foglalkoztató - magyarázta a szocialista képviselő.
Szabó Lajos rámutatott arra is, hogy az adóváltoztatás nyomán a személyi jövedelemadó alapja 2010-ben már nemcsak a jövedelem, hanem a munkáltató által fizetett járulék, valamint a százalékos eho is, ami nem eredményez adóteher-növekedést, viszont mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak láthatóvá válik, hogy mennyi a munkaerő valódi ára, azaz mennyibe kerül a foglalkoztatás.
A kormányszóvivő hétfőn beszélt arról, hogy a kormánynak meggyőződése: helyes és alkotmányos lépés volt a szuperbruttósítás bevezetése.
Szollár Domokos hozzátette: a kabinet várja az Alkotmánybíróság (Ab) döntését.
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztos a személyi jövedelemadóról szóló törvény 2009. június 29-én elfogadott, 2010. január 1-től bevezetendő, az ún. szuperbruttó jövedelemadó-alapról szóló rendelkezése kapcsán azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a rendelkezést nyilvánítsák alkotmányellenesnek és semmisítsék meg.
Az ombudsman úgy véli, hogy a személyi jövedelemadó-alap ilyen kiegészítése nem áll semmilyen kapcsolatban az adóalanyok által megszerzett jövedelemmel, így olyan tételeket von be az adóalapba, amelyek nem ténylegesen megszerzett jövedelmek.
Szollár Domokos az ombudsman állásfoglalásával kapcsolatban megjegyezte: a kormány szerint helyes döntés volt az új rendszer bevezetése, ez egy jó irány, más országokban, köztük Csehországban is használják ezt az elszámolást.
Forrás: MTI
