Tényleg resztalinizáció folyik Oroszországban, ahogy egy előadása során mondta?

Mint történész érzékeny vagyok a múltra, s a közelmúlt is olyan szörnyű tragédiákat idéz fel, amelyeknek mai napig tartó következményei vannak, s ezek nem ismétlődhetnek meg. Helyes, hogy üldözzük a nácizmus bűneit, és azok eltussolását. Itt most nem a holokauszt tagadásának törvényi tiltását értem, mert az egyszerűen elmegyógyintézeti kezelést igényel. A kommunizmus mérhetetlen bűneinek elhallgatása és hamisítása rendkívül aggasztó. Sztálin bűneit elhallgatják, a tankönyveket átírják, s ez is befolyásolja a Putyin-időszak politikájával kapcsolatos véleményemet. Egy vitatható orosz politika bírálata egyáltalán nem jelent oroszellenességet.

A putyini és medvegyevi politika összessége mégis inkább egy reakciónak látszik arra a züllöttségre, szétesettségre, amit Jelcin hagyott maga után, semmint öncélú resztaliznizációnak.

Nem Jelcin elveivel volt baj, hanem a gyakorlati megvalósítással. Nem törvényszerű, hogy ha egy kapitalizmus rosszul működik, akkor azt jelentse, hogy a piacgazdaság maga rossz. Ez most nálunk is aktuális kérdés. A parlamenti üres padsorok nem a demokrácia velejárói, mégis a demokráciát járatják le.

Magyarországon egy nem régi felmérés szerint a fiatalok közel fele a Kádár-rendszert jobbnak tartja a mostaninál. Persze, voltak előnyei bizonyos vonatkozásokban, mind például a biztos megélhetés, a munkahely.

És jóval olcsóbb volt mint a mai rendszer.

Ez nem a rendszerváltás következménye, hanem a rossz politikáé.

Viszont így máris érthető a hétköznapi ember egy részének reakciója.

Így van. S érdemes még hozzávenni a tájékoztatás kérdését. A németeket a nácizmus bukása után nem átnevelő táborokba zárták, hanem felvilágosították. Az átlag németnek fogalma sem volt Auschwitzról, nem tudták, mi folyt a megszállt Lengyelországban. Amikor a diktatúrák bűneivel szembesültek a társadalmak, akkor történt egy megrettenés. Ilyesmi nem történt meg a kommunizmussal kapcsolatban. Ha ezek a fiatalok jobban tudnák, hogy mi volt a kommunizmus alatt, hogyan jutott hatalomra, s a Kádár-rendszer jóléte mennyiben járult hozzá ahhoz, hogy most a közmorál olyan állapotban van, amilyenben, akkor valószínűleg nem gondolnák annyian, hogy a rendszerváltozás előtt jobb volt.

Érdemes megnézni Erdélyt. Sokkal egészségesebb a közmorál, mint nálunk, ugyanis a Ceauşescu-rendszer annyira gyűlöletes volt, hogy nem volt meg az a korrumpáló hatás, amely a Kádár-rendszert a ’70-es évektől fogva elfogadhatóvá teszi sokak szemében.

Egy jobbközép kormány kérésére visszatérne a politikába?

Az első dolog az életemben, hogy tanítani és könyveket írni szeretnék. Másfelől pedig aki húsz évvel ezelőtt volt külügyminiszter, azt nem nagyon szokták elővenni. Az én ambícióm az, hogy kérdezzék ki a véleményemet és hogy hallgassanak rám.