Tálibok, akik támogatják a békét?

Karzai ugyanakkor azt is mondta, egyelőre nem hajlandó tárgyalni a tálibok legfőbb követeléséről, hogy szabjanak menetrendet a külföldi csapatok kivonására.

Az amerikai és nemzetközi erők jelenléte Afganisztán nemzeti érdekeit szolgálja - mondta. E jelenlétet azonban "egy új megállapodás alapjaira kell helyezni", amely a lehető legkisebbre csökkentené a polgári áldozatok számát, korlátozná a magánházak átkutatásának lehetőségét és véget vetne annak, hogy vádemelés nélkül, korlátlan ideig tarthassanak fogva afgánokat.

Karzai szeretné átértékelni a bagrami légibázison működtetett, mintegy 600 afgánt fogva tartó amerikai börtön szerepét is, s elérni a foglyok szabadon bocsátását, hacsak nem bizonyítható, hogy tagjai voltak valamely terrorista csoportnak. Hozzátette, hogy a letartóztatások az afgán lakosságot az amerikai és a NATO-erők ellen fordítják.

Az afgán államfő azt ígérte, hogy ragaszkodni fog ezekhez a követelésekhez, ha az augusztus 20-i elnökválasztáson egy második időszakra is megválasztják. Karzait tartják egyelőre az választás legfőbb esélyesének, azt azonban nehéz megmondani, hogy mi történik, ha nem kapja meg a szavazatok több mint felét az első fordulóban.

A jelenleg Afganisztánban tartózkodó 91 ezer külföldi katonából mintegy 65 ezer a NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) kötelékébe tartozik, míg a többi az Egyesült Államok vezette koalíció keretében vesz részt terrorizmus elleni hadműveletekben és az afgán erők kiképzésében. E két csoport eltérő szabályok alapján hajtja végre műveleteit, s e szabályokat biztonsági okokból titokban tartják. Általános nézet szerint az amerikaiak szélesebb körű felhatalmazással bírnak házkutatások végrehajtására és emberek meghatározatlan idejű fogva tartására, ha azok gyanújuk szerint biztonsági fenyegetést jelentenek.