Pedig a kormányfő mindent elkövetett, hogy maximalizálja a siker lehetőségét. Szombati levelét, amelyben arra kérte a parlamenti pártok vezetőjét, hogy felelős hozzáállásukkal – no meg országgyűlési támogatásukkal – járuljanak hozzá az ország megmentéséhez, még annak a Dávid Ibolyának is elpostázta, aki Fórumos sorstársaihoz hasonlóan hivatalosan már csupán független képviselőként van jelen a Tisztelt Házban.

A miniszterelnök – akit a jelek szerint töretlen optimizmus jellemez – egyebek mellett arra igyekezett rávenni címzettjeit, ugyan támogassák már az Országházban a jövő évi költségvetés elfogadását, s ha már ott vannak, kiáltsanak együtt halált „a pazarlóan működő állami szervezetek”-re, s tűzzék közös zászlajukra a közösségi közlekedés ésszerűsítését, az önkormányzati rendszer párhuzamosságainak kiküszöbölését, valamint a bürokratikus gátak lebontását.

„Meglepő” Fidesz nyilatkozat: előrehozott választásokat!

S akkor lássuk a reakciókat! Kezdjük körképünket a Fidesszel, mert a legnagyobb ellenzéki párt bravúros módon egyetlen mondatba sűrítve képes volt összefoglalni, mit gondol Bajnai Gordon eddigi teljesítményéről és a kormányfő által szorgalmazott nagy parlamenti összeborulásról. „Előrehozott választásokat!” Ennyi. Pontosabban az még idekívánkozik, hogy a Fidesz egyetlen Bajnai-irományt üdvözölne, ez pedig a köztársasági elnöknek körmölt felmondólevél lenne…

Az MSZP sem jópofásodik Bajnaival

Az MSZP volt olyan kedves, hogy pártelnöki szinten üzenjen Bajnainak. (A Fidesz álláspontját csupán a mindig bevetésre kész Szijjártó Péter tolmácsolta.) Lendvai Ildikó a szocialisták lojalitását biztosító felesleges körök helyett az MSZP elvárásait fogalmazta meg: szigorú költségvetés, a közrendvédelmi-, valamint az Út a munkához program folytatása legyen a következő száz nap elfoglaltsága.

SZDSZ 1

Az SZDSZ-ben zajló bipoláris állapotokat jól mutatja, hogy a Bajnai-levélre két liberális politikus is reagált. Kezdjük Kóka Jánossal, a párt egyetlen ütőképes alakulatának, az SZDSZ parlamenti frakciójának vezetőjével. Kóka eddig is Bajnai parlamenti szövetségesének számított, s ezúttal sem okozott meglepetést. Kijelentette, hogy a kormány első száz napja után úgy tűnik, az irány helyes, de az eredmények még illékonyak, így sok mindent kell tenni azért, hogy tartós valódi stabilitásról beszélhessünk. A liberális képviselőcsoport vezetője egy sor konkrét elvárást fogalmazott meg a kormánnyal szemben: az állam szerepének további zsugorítása, hatékonyabb munkahelyvédelem, külföldi példák alapján újjászervezett közrendvédelem, ügynökakták feltárása. Arra azonban nem tért ki, mi lesz, ha a Bajnai nem a liberálisoknak is tetsző úton halad tovább.

SZDSZ 2

Retkes Attila, az SZDSZ újdonsült elnöke (egyben Kóka pártbéli ellenpólusa) némileg ércesebb hangot ütött meg a miniszterelnökkel szemben. (Bár annyira azért nem keménykedett, hogy megvonja pártja támogatását a válságkezelésben.) Mint reakciójában kifejtette, az SZDSZ megújult vezetése a válságkezelő intézkedéseket továbbra is támogatja, de a kormány ezen túlmutató intézkedéseit már nem. Talán legkarakánabb kijelentése az volt, amely szerint a kormány valódi politikája a költségvetésben fogalmazódik meg, s csak ennek megismerése után tud nyilatkozni arról, hogy a liberálisok támogatják-e a későbbiekben is a Bajnai-kabinet intézkedéseit. Kérdés, mit szól mindehhez a „parlamenti SZDSZ”-es Kóka János…

Az MDF együttműködne!

Az MDF volt az egyetlen párt, amely kimondott összefogási javaslattal állt elő a hét végén. Igaz, a konzervatívok sem a válságkezelésben működnének együtt a parlamenti erőkkel, hanem a Jobbik elszigetelésében, amely „mások kirekesztésére és az irredentizmusra építi politikáját”. Kerék-Bárczy Szabolcs, az MDF elnökségi tagja szerint hiába alakult ki szinte példa nélküli konszenzus a parlamenti pártok között a szlovák államnyelvtörvény kapcsán, ha a félelemkeltő és jogtipró Jobbik súlyosan rombolja pozícióikat.