Harc a közbiztonságért
Olaszországban összecsaptak a bal- és jobboldali polgárőrök. Ez történik, ha a rendőrség helyét különböző politikai ideológia mentén létrehozott civil szervezetek próbálják átvenni. Lehet, hogy nálunk is be fog ez következni?
2009. július 28. kedd 08:19 - Kesjár Norbert
A közbiztonság romlását sokan az állami erőszakszervezetek (elsősorban a rendőrség) gyengeségének is tulajdonítják. Joggal. Egy erős, határozottan fellépő és a törvények szerint eljáró rendőrség komoly visszatartó erő egy demokratikus jogállamban.
Persze, demokratikus jogállami keretek között is
létre lehet hozni olyan szerveket, amelyek segítik a rendőrök, azaz a hivatalos rendfenntartó személyek munkáját. Erre jó példa a Magyarországon is több tízezer taggal működő polgárőrség (s emellett vannak kisebb mezőőrök, halőrök is).
Kiegészítik vagy felváltják a rendőrséget?
A rendőrség mellett létrehozandó különböző szervek felállításakor mindig az az alapvető kérdés, hogy milyen jogköröket gyakoroljon. Legyenek-e hatósági vagy ún. hatósági jellegű jogkörei?
Nagyon nem mindegy például az, hogy ezen testületek tagjainak van-e nyomozati jogkörük, illetve foganatosíthatnak-e valamifajta kényszerintézkedést vagy csak igazoltatásra jogosultak, esetleg még arra sem.
Magyarországon a bűnügyi statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt egy évben nem nőtt számottevően a bűncselekmények száma (sőt, némely bűncselekmény esetében csökkenésről beszélhetünk). Azonban az emberek szubjektív biztonságérzete nagymértékben csökkent, azaz: a korábbinál veszélyesebbnek érzik a környezetüket.
A közbiztonság javítása érdekében
már eddig is sok javaslatot tettek le az asztalra a különböző politikai pártok. Ezek között megtalálhatjuk – a rendőrség megerősítése és a büntető jogszabályok szigorítása mellett – a csendőrség és a települési őrség felállításának tervét is.
Az egyes koncepciók rengeteg kérdést hagynak tisztázatlanul. A jogkörök mellett a legnagyobb kérdés a legnagyobb kérdés az, hogy a tevékenységüket a köz érdekében, a törvények tiszteletben tartásával vagy éppen ellenkezőleg, önhatalmúlag és valamilyen ideológia mentén fogják-e végezni?
Ezek a kérdések egyáltalán nem mellékesek, ha megnézzük, hogy mi történt a hétvégén Olaszországban.
Nem a bűnözőkkel, hanem egymással foglalkoznak
Olaszország sokkal inkább „bűnfertőzött” ország, mint Magyarország. Az olaszoknál az utóbbi néhány hónapban (évben) egyre inkább romlottak a bűnügyi statisztikái. A megszaporodott bűnesetek legtöbbje mögött súlyos konfliktusok húzódnak. Ezek az ellentétek főként az olaszok és a bevándorlók között feszülnek.
Az utóbbi években ugyanis rengeteg olyan bevándorló érkezett Olaszországba, akik nem integrálódtak megfelelően a társadalomba. A főként Észak-Afrikából és Kelet-Európából érkező tömegek a szebb jövő reményében vetették meg a lábukat a dél-európai országban.
Többségük azonban a reménykedésen (azaz: a csodaváráson) kívül semmit sem hozott magával: sem pénzt, sem egyéb vagyont, sem pedig – s ez a legfontosabb – szakmai jártasságot.
A munka nélkül tengődő bevándorlók százezrei pedig mára már elviselhetetlen terhet jelentenek az olaszok számára. A kormány ezért döntött amellett, hogy
radikálisan lép, így próbálván kezelni az elfajult helyzetet.
A törvényhozás néhány hónapja elfogadott egy nagyon szigorú bevándorlási törvényt. Emellett pedig felállították a csendőrséget, amely kiegészíti, segíti a rendőrség munkáját.
A csendőrség mellett azonban Olaszországban is lehetőség van (alig egy hónapja) polgárőrségeket szervezni. Ezeknek a civil szervezeteknek szintén a rendőrség munkáját kell(ene) segíteniük, viszont – sajnos – nem mindig csak a bűnözőkkel foglalkoznak – és akkor még finoman fogalmaztunk.
A toscanai Massa városában ugyanis a minap óriási tömegverekedés zajlott le, amelyet végül a rendőröknek sikerült leállítaniuk.
Az egész úgy kezdődött, hogy a kisvárosban többféle polgárőrség is alakult a közbiztonság javításának jelszavával. Először a jobboldali „SSS” (szociális és biztonsági segély) polgárőrség alakult meg, majd azt követte a baloldali „Carc” (a kommunista ellenállást támogató bizottságok) és az „Asp” (a proletár szolidaritás szövetsége) polgárőrség.
A közbiztonság javítására létrehozott szervezetek azonban ahelyett, hogy a rendőrség és a csendőrség munkáját segítették volna, hamar „megtalálták” egymást. Egy városi ünnepségen hatalmas tömegverekedést rendeztek, amelynek következménye: több súlyos sérült és a vezetők előállítása.
Magyarországon előfordulhatna?
Az esetet olvasva mindannyiunkban felmerülhet a kérdés: vajon Magyarországon is ez lenne? Tény, hogy a magyar polgárőrség nem politikai ideológiától vezérelve működik. Sőt! A polgárőrség vezetői mindig igyekeznek távolságot tartani a pártpolitikusoktól és így hitelesen, a közérdeket ténylegesen figyelembe véve tudják segíteni a rendőrséget. (Az sem elhanyagolható tény a magyar polgárőrséggel kapcsolatban, hogy a vezetői döntően volt rendőrökből rekrutálódnak.)
Persze, nem is a több évtizede működő civil szervezetre, hanem a most felállítani tervezett testületekre gondolunk.
A különböző „gárdák” létrehozásának veszélyeivel egyelőre csak a Fidesz riogat („Magyar Gárda után itt a Vörös Gárda” – hangzott el fideszes politikusok szájából), de az ideológiamentességet – okulva az olaszországi történésekből – mindenkinek mérceként kell érvényesítenie, ha el akarjuk kerülni azt, hogy itthon is egymásnak essenek a különböző „szabadcsapatok”, miközben a bűnözők a markukba röhögve zavartalanul folytathatják eddigi tevékenységüket.
Forrás: HírExtra/MTI/reuters