Zsugorodó gazdaság, gazdagodó bankok

A MESZ által kedd délután kiadott sajtóközleményben az áll, hogy a hazai gazdaság a globális recesszió hatására a rendszerváltozás óta nem látott krízisben van, a visszaesés mértéke éves szinten – még a hivatalos adatok szerint is – meg fogja haladni a 6,5 százalékot. A szövetség szerint ezzel párhuzamosan a nálunk működő pénzintézetek mégis töretlenül bővülnek, fokozzák bevételeiket, növelik profitjukat.

Vajon miként lehetséges, hogy egy zsugorodó gazdaságban – ahol a vállalati szféra, a lakosság és az állam egyaránt megszorításokra kényszerül – a bankok továbbra is kiugró nyereséget képesek elérni? – teszi fel a kérdést MESZ.

Ennél azonban konkrétabb vádakat is megfogalmaz a közlemény kiadója. A „legnagyobb hazai pénzintézetet” például azért ostorozza, mert az év első felében 80 milliárd forintnyi tiszta profitot könyvelhetett el, az év végére pedig elérheti a 170 milliárdos nyereséget.

A gazdaság, mint habostorta?

A MESZ a nemzetgazdaságot egy közönséges tortához hasonlítja. Ha ennek a tortának a nagysága változatlan vagy csökken, akkor az egyes szeletek csak egymás rovására növekedhetnek – írják. A MESZ vezetői nem értik, hogyan lehetséges, hogy a nemrég még az adófizetők, illetve nemzetközi kölcsönökből aládúcolt pénzintézetek hogy tudnak kiugró jövedelemre szert tenni „a vállalatok, a lakosság és az állam bevételeinek zsugorodása idején.”

A Magyarok Egymásért Szövetsége a lakosság és a kisvállalkozók jogszabályokkal legalizált kifosztásának tartja a hazai pénzintézetek működését. A MESZ szerint a globális bankok uralmát csakis közösségi tulajdonú, minimális kamatokat felszámoló bankok alapításával lehet leküzdeni. A szövetség emellett a kamatszint radikális csökkentését is elengedhetetlennek tartja a szerinte a családok százezreit érintő lakossági adósságcsapda felszámolása érdekében.

Müller János, a Bankszövetség vezető tanácsadója a pénzintézeteket bombázó szervezetekről általánosságban szólva elmondta, hogy vannak ma már olyanok is, amelyek megsemmisítéssel, kiirtással fenyegetnek meg bankokat. Ezeknek a megnyilvánulásaival kapcsolatban nem hajlandók állást foglalni.

Örüljünk a bankok sikerének?

Az éppen aktuális vádakra reagálva a tanácsadó kifejtette, hogy inkább kellene neki, hogy 2008-ban a magyar bankok stabilak voltak, a tőkeerejük megfelelő volt, és az évet nyereséggel zárták. Ez a nyereség azonban kevesebb volt mint 2007-ben, a 2007-es pedig nem érte el a 2006-os profitot – mondta.

Müller pozitív dolognak tartja, hogy a magyar bankok a nemzetközi pénzügy-gazdasági válság közepette sem árultak „mérgezett” termékeket és nem szorultak az adófizetők támogatására, mégis biztonságban volt a betétesek pénze.

Arra a felvetésünkre, hogy egyetért-e azzal, mi szerint a bankok a gazdaság többi szereplőjének rovására nyerészkednek, Müller a következőképpen reagált. Nagyon gyakran találkozni azzal a képtelen állítással, hogy a bankok nem adnak hitelt a vállalkozásoknak, illetve nem vesznek részt a gazdaság talpra állításában. Szerinte ez utóbbi nem a pénzintézetek, hanem a kormány feladata. Az a bank pedig, amelyik nem akar hitelt adni egy olyan ügyfélnek, aki kockázatilag egyébként elfogadható, az harakirit követ el maga ellen és rövid úton csődbe megy – fogalmaz a banki tanácsadó.

Jellemző a bűnbakkeresés

Müller szerint a válsághelyzet sajátja, hogy mindenhol a világban a bankokat teszik meg bűnbaknak az emberek. Erre szerinte jó példa, hogy a híradásokban néhány napja megjelent, hogy a pénzintézeteknek köszönhetően egyre több a kilakoltatás Magyarországon. Holott az Országos Végrehajtói Kamara adatai alapján az összes végrehajtás kevesebb mint tíz százaléka tapad a bankok kezéhez, a többi a közüzemi tartozások, illetve adóhátralék felhalmozódás, valamint az ún. pénzügyi szolgáltatók által nyújtott hitelek vissza nem fizetése miatt történik – mondja a tanácsadó. Túlzás tehát azt mondani, hogy a bankok tették tönkre az embereket – véli Müller.

A tanácsadó szerint nem a bankokon múlik, hogy lesz-e radikális kamatcsökkentés vagy sem. Mélyreható kamatcsökkentésre ugyanis csak akkor lesz mód, hogy radikálisan esnek a nemzetközi bankközi hitelek kamatai, illetve, ha radikálisan csökken a jegybanki alapkamat. Ha ugyanis a pénzintézetek „vaktában” levinnék a kamatokat, olyan súlyos likviditási zavarba kerülnének, hogy nem lennének képesek kifizetni a betéteseket. A gazdaságpolitikát nem a bankok határozzák meg – teszi hozzá a tanácsadó.