A sorozatos botrányok miatt, amibe a közlekedési vállalat az utóbbi hetekben (valójában évek óta) került a BKV felügyelőbizottságának szocialista tagja, Andó Sándor szeretné, ha a bizottság augusztus 17-i rendkívüli ülésén bekérne néhány munkaszerződést. A szocialista politikus ezzel előre tisztázni szeretné, hogy a középvezetők milyen szerződéseket kötöttek a vállalattal, nehogy úlyabb botrányok kerekedjenek belőlük.

A HírExtra birtokába került felügyelő bizottsági jegyzőkönyv szerint Andó már a július 27-i ülésen szerette volna ezt megtenni, ám határozati javaslatát akkor leszavazták (hárman mellette, egy személy ellene, öten pedig tartózkodtak a véleménynyilvánítástól).

Levél az elnöknek

Ezt a politikus nem hagyta annyiban és levelet írt Székely Gábornak a felügyelő bizottság SZDSZ-es elnökének, hogy a következő ülésen kérjék be a kommunikációs igazgató, az értékesítési főosztályvezető, a DBR igazgatóhelyettes, a PR főosztályvezető és még egy személy (akinek a levél szerint tisztázatlan a munkaköre) munkaszerződéseit.

Andó levelében annak a meggyőződésének ad hangot, hogy a Kocsis István vezérigazgatósága alatt kötetett munkaszerződések esetleg ugyanolyan értékű, a sajtó által támadható és a közvélemény részéről jogos felháborodást keltő, több tízmilliós végkielégítés kifizetésére kötelezné a BKV-t.

Kocsis tud vagy nem?

A politikus félelme azért is jogos, mert Kocsis folyamatosan azt nyilatkozza a sajtónak, hogy ő nem tudott a magas végkielégítésekről, Szalainé ügyét és a 100 milliós végkielégítést pedig kifejezetten eltitkolták előle.

Ezt ugyan cáfolja a birtokunkban lévő levél, melyet a Deloitte könyvvizsgáló cégnek címzett a BKV vezetősége 2009. február 20-án. Ebben a könnyvizsgáló által felvetett problémákra illetve észrevételekre reagál a közlekedési vállalat felső vezetése. Többek közt megemlítik Szalainé ügyét is. Ezt írják: „megítélésünk szerint a Társaság jogszerűen fizetett ki 36.978 ezer forint végkielégítést a jelenleg is munkavállalóként foglalkoztatott Dr. Szalainé dr. Szilágyi Eleonóra részére.” A levél végén Kocsis István aláírása található. Azaz Kocsisnak tudnia kellett az ügyről, bármit is nyilatkozik különféle sajtóorgánumokban.



Andó Sándor a BKV jó hírnevének érdekében szeretné tisztázni a többi munkaszerződést is, hiszen, mint mondta „nem elég – bár nagyon fontos – azt vizsgálnunk, hogy a múltban milyen munkaszerződéseket kötöttek, és azok alapján mekkora kifizetésekkel terhelték a BKV. Zrt-t. Nem elég, hiszen az ilyen és hasonló jövőbeli esetek elkerülése érdekében elengedhetetlen tudnunk azt is, hogy a BKV jelenlegi vezérigazgatója szakított-e ezzel a szerződéses formával.”

Andó Sándor: vizsgálják át a szerződéseket

A HírExtra felkereste Andó Sándort, aki kérdésünkre elmondta azt szeretné, ha a szerződéseket felülvizsgálnák, hogy elejét vegyék a későbbi a cég számára előnytelenül nagy végkielégítések kifizetésének. Elmondta, ugyan a felügyelő bizottságnak nincsen hatásköre, arra hogy ezeket a szerződéseket felbontsa vagy módosítsa, viszont ezekre javaslatot tehet az igazgatóságnak.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az egész végkielégítés-botrány a Kollektív Szerződésből (KSZ) következik, melyben a menedzsment és a szakszervezet megállapodott. A probléma az, hogy a KSZ-ben a prémiumok és végkielégítések gyakorlatilag a vezérigazgatóra és helyetteseire nem terjednek ki, mindenki másra igen. Így olyanok is a hatálya alá esnek, akik valójában középvezetők, komoly fizetésekkel.

Hozzátehetjük, a szakszervezet nem biztos, hogy rájuk gondolt, mikor a KSZ-et elfogadták. És minden bizonnyal a szerződés újratárgyalásánál a szakszervezeti vezetők megpróbálják majd normalizálni ezt a helyzetet és egy felső határt húzni a cég hierarchiájában, hogy ne vonatkozzon az amúgy is magas fizetéssekkel rendelkezőkre is.

Személyiségi jogok?

Tudomásunk szerint a felügyelő bizottságban felvetődött, hogy a munkaszerződések bekérését azért nem fogadták el, mert felmerült (konkrétan Székely Gábor elnök mondta), hogy ezek személyiségi jogokat sértenek. Andó kérdésünkre kifejtette itt egy közüzemi cégről van szó, tehát az illetménye mindenkinek (a portással bezárólag) nyilvános kell hogy legyen, nem sérthet személyiségi jogokat.

Andó elmondása szerint, ha a menedzsment együttműködő, akkor az általa kért munkaszerződések ott lesznek hétfőn a bizottság asztalán, ha nem, akkor még húzni fogják az időt.