Cselekedni, de gyorsan!

Napok óta téma, hogy kinek és mit kéne tennie a válság okán egyre szaporodó kilakoltatások ellen. A politika szokásos pengeváltásait folytatja, ám civil szervezetek, illetve szociológusok állásfoglalásaiból kiderül, valóban élesedik a helyzet. Bonyolult társadalom- és gazdaságpolitikai ügyről lévén szó, a HírExtra igyekszik minél több oldalról megvilágítani a kérdést.

Már maga a probléma is több forrásból ered. A pénzügyi-gazdasági világválság miatt több ezer, devizahitelt nyögő család került bajba. Ugyanekkor tízezrek vesztették el állásukat, s ezzel rendszeres jövedelmüket. Tény, hogy a kilakoltatások zömében azokat érték és érik ma is, akik e két negatívumban egyszerre érintettek. (Bár nem feltétlenül csak bedőlt hitelek miatt lakoltatnak ki embereket.)

A legfontosabb kérdések ma úgy tehetők fel: hány embert fenyeget közvetlenül a kilakoltatás réme Magyarországon? Mit lehet tenni a szociális katasztrófa elkerülése érdekében rövid, illetve hosszú távon? Minden más – így az is, hogy lehet-e bárkit is felelőssé tenni a kialakult helyzetért – csupán másodlagos. Persze minden mindennel összefügg. Sokan például a „kíméletlen” pénzintézeteket vádolják a kialakult helyzetért és azt mondják, a bankok megzabolázása nélkül elkerülhetetlen a tragédia. Mások úgy vélik, nem lehet mindent a pénzintézetekre kenni. Egy biztos: valamit sürgősen tenni kell.

Fidesz: 70-80 ezer ember az utcákon

Öröm az ürömben, hogy egyelőre minden nyilatkozó higgadtan, a realitásokat többé-kevésbe mérlegelve szólal meg nyilvánosság előtt. Senki nem szólít tehát az utcára, hogy erőszakkal követelje ki a helyzet megoldását. Igaz, a Jobbik a napokban már fenyegető hangvételű transzparensek árnyékában tüntetett a pénzvilág ellen. Mégis, a legtöbben a Parlament falain belül keresnék a megoldást a kialakult helyzetre, s ez mindenképp bíztató.

A Fideszes Soltész Miklós például amondó, a helyzet súlyosságára tekintettel a kezdeményezni fogják az Országgyűlés szociális bizottsága rendkívüli ülésének összehívását. Szerinte a kormány érzéketlensége és tehetetlensége oda vezetett, hogy már mintegy félmillió embert fenyeget a kilakoltatás réme. Úgy látja, a kormány mindeddig csak beszélt a lakáshitelesek megsegítéséről, de egyetlen lépést sem tett ennek érdekében. Ellentétben a Fidesszel, amely számos javaslatot nyújtott már be a helyzet rendezéséért, ám ezeket a szocialisták rendre lesöpörték az asztalról – mondja. A legnagyobb ellenzéki erő szerint már most is több ezer ember csatlakozott a fedél nélküliek táborához, de az év végére a 70-80 ezer utcára kerülő ember rémképét sem tartja a képzelet szüleményének.

Kormány: 1,7 millió család kamatterhei enyhültek

A kormányzat erre úgy reagált, hogy átérzi a lakáshitelesek gondjait, s több intézkedést hozott a bajba jutott lakáshitelesek védelmében. Szollár Domonkos kormányszóvivő szerint a kabinet már vizsgálja, hogyan lehetne a kilakoltatásokat bizonyos esetekben átmenetileg felfüggeszteni. Emlékeztetett, hogy a Bajnai-kormány megalakulása óta javult a nemzetgazdaság egyensúlya, a forint árfolyama több mint 12 százalékkal erősödött, amellyel a devizában eladósodott 1,7 millió magyar család kamatterhei mintegy 400 milliárd forinttal enyhültek.

Az MSZP támogatja a Fidesz a Szociális bizottság jövő heti összehívására vonatkozó javaslatát. Katona Béla a szocialisták frakcióvezető-helyettese közleményben tudatta, hogy az MSZP kiemelten figyeli a válság hatásait és azt, hogyan lehet az emiatt eladósodottak kilakoltatását felfüggeszteni. Mint írja, folyamatosan figyelik a kormány intézkedéseinek hatását. Ezek eredményeit jövő héten az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának ülésén nyilvánosságra is hozzák – ígéri Katona Béla. Ezen kívül úgy hírlik, a kormánypárti honatyák többsége egyetért a kabinet elképzelésével, mi szerint az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került adósok esetében a kilakoltatásokat átmenetileg fel kell függeszteni.

Háború a bankok ellen!

Mint az várható volt, a civilek és az érdekvédelmi szervezetek sem maradtak szótlanok. Éliás Ádám, Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke azonnali árverezési és kilakoltatási moratóriumot követel a magyarországi bankoktól az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált adósokra vonatkozóan. A szövetség vezetője keddi sajtótájékoztatóján fontosnak tartotta leszögezni, hogy csakis a jogszerűen használt otthonokra vonatkoztatják követelésüket, amely már-már háborús hadüzenetnek is felfogható a renitens pénzintézetek irányába. A VÉSZ ugyanis feketelistára helyezi a moratóriumtól elzárkózó bankokat, a lakosságot pedig arra szólítja fel, hogy számláikat vigyék át más pénzintézetekbe.

Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum szervezője a napokban több alkalommal is kifejtette szervezete követeléseit. A Klubrádiónak nyilatkozva arról beszélt, hogy rendkívüli parlamenti ülést szeretnének. Simó elmondta, eddig körülbelül 12-15 ezer embert lakoltattak ki otthonából. Szerinte a kormány csomagja, mely a bankok magatartását etikai kódexben szabályozná, nem elegendő, ezért azt szeretnék elérni, ha törvény is tiltaná a kilakoltatást. Ennek érdekében levelet írtak Szili Katalin házelnöknek, melyben azt kérik, a rendkívüli ülésen a Parlament hozzon létre bizottságot a bankok felelősségének vizsgálatára. (Úgy tudjuk, a javaslat elől nem zárkózott el a házelnök.)

Rezsi vagy ennivaló. Lehet választani?

Simó a köztévé Nap-kelte című műsorában szerda reggel azt mondta, hogy a bajba jutott embereknek át kell ütemezni az adósságukat, és a bankok olyan állami ellenőrzését kell megvalósítani, amely lehetetlenné teszi, hogy visszaéljenek az erőfölényükkel. A Szociális Fórum vezetője szerint Magyarországon ma több mint 200 ezer olyan család él, amelyiknek naponta arról kell döntenie, hogy a közüzemi díjhátralékát fizesse-e vissza, vagy enni adjon a gyerekeknek. Úgy vélte, ma már ott tartunk, hogy ha nem mozdulunk ki ebből a helyzetből, akkor télvíz idejére nem több százan, hanem több ezren szenvedhetnek fagyhalált. Ez a problémát még most, a nyári hónapokban kell megoldani – mondta. Nyomatékosítani kívánta, hogy mindez akkor történik, amikor a magyar állam másfél billió forinttal finanszírozza, támogatja a „multinacionális trösztöket”.

Simó szerint a hosszú távú megoldást a magáncsőd intézmények magyarországi bevezetése, illetve a szociális lakásépítési program jelentheti, melynek hazánkban nem csak a csírái, hanem előrehaladott kidolgozási fázisai is megtörténtek, mindenekelőtt a kis és középvállalkozások körében.