Már "csak" 500-600 ezer új munkahelyre lesz szükség?

Czomba Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának tagja vasárnap sajtótájékoztatón ismertette pártja véleményét a szocialista kormányzat foglalkoztatáspolitikájáról. Czomba a legnagyobb ellenzéki párt nevében arról beszélt, hogy „a kormány pontosan az ellenkezőjét teszi annak, mint amit kellene: a fogyasztás ösztönzése helyett értelmetlenül megszorít”.

Ezért szerinte a következő kormánynak célként kell kitűznie legalább az uniós foglalkoztatási ráta átlagának elérését, amelyhez a következő években legalább 500-600 ezer új, legális munkahelyre lesz szükség. A Fideszes szakpolitikus nyilatkozatában világossá tette, hogy mindez csupán „egy hiteles (...) kormány részéről megvalósítható”.

Czomba Sándor közölte, szinte biztos, hogy az év végére 11 százalék körüli vagy afeletti lesz a munkanélküliség, továbbá hangsúlyozta: ha nem sikerül megállítani a munkanélküliség növekedését, nagyon nagy bajba kerülhet a központi költségvetés.

Az ellenzéki politikus közlése szerint 2002-höz képest jelenleg 220 ezerrel több regisztrált munkanélküli van Magyarországon; a foglalkoztatás oldaláról a 27 EU-tagállam közül egyedül Máltát előzi meg az ország.

A képviselő úgy látja, ha a munkanélküliek foglalkoztatására kitalált program mögött nincs termelő tevékenység, akkor az csak a statisztikát fogja javítani. Czomba Sándor ezzel az év elején beindított Út a munkához program közfoglalkoztatására utalt. Hozzáfűzte: a program finanszírozási rendszerével nagy a baj, ugyanis a kormány többet fizet ki „zömében sepregetésre”, mint amennyi a versenyszférában a minimálbér.

MSZP: nem dobunk ki pénzt az ablakon!

Gúr Nándor szocialista képviselő, az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnöke szerint számtalan érvet lehet felhozni annak a kijelentésnek a cáfolatára, mely szerint az Út a munkába program nem több látszatmunkára fordított pénzkidobásnál.

Szerinte ebben a programban ma mintegy nyolcvanezer olyan ember vesz részt, amelynek a nagy többsége, mintegy 80-85 %-a hosszú éveken keresztül a munka világának a közelébe sem került. A program amellett, hogy a jogos társadalmi elvárásnak tesz eleget, értékteremtő munkával látja el a legelesettebbeket, az erdőtelepítésektől kezdve egészen a szociális intézmények (például idősotthonok) létrehozásáig és karbantartásáig – mondja.

Magyarul nem arról szól a dolog, hogy lapátot meg seprűt fognak ezek az emberek, és huszonnyolcadszor is feltakarítják a járdát – állítja. A saját választókerületemben például van olyan kisváros, ahol – nem túlzás, – több ezer köbméter káros hulladék begyűjtésére került sor a program keretében – mondja a HírExtrának válaszolva. Gúr Nándor cáfolja továbbá Czomba Sándor azon kijelentését is, amely szerint a program résztvevői többet keresnek, mint a versenyszférában minimálbérért dolgozók. Szerinte a közmunkások nagyságrendileg a minimálbér környékén keresnek, igaz, azt elismeri, hogy jellemzően napi 6 órában foglalkoztatva.

Elmondása szerint ez azért lehetséges, mert a program célja elsősorban az integráció, az, hogy ezek az emberek ismét visszataláljanak a munkapiacra. Első fázisban nem is biztos, hogy tűri a napi nyolc órás munkarendet az a munkavállaló, aki korábban éveken keresztül egyáltalán nem dolgozott – teszi hozzá.

Gúr Nándor a növekvő munkanélküliségi adatok kapcsán reményét fejezi ki, hogy a kedvező világpiaci folyamatok immár azt mutatják, hogy a világ és benne Magyarország felül tud kerekedni a válságon. Ebben az esetben a gazdaság újraélénkülése magával fogja hozni a munkapiac fellendülését is, és ismét visszatérhet a válság előtti 3,9-4 milliós hazai foglalkoztatási ráta, amely egyébként jobb, mint a Fidesz kormány idejében volt – mondja.

A válság elvette, a válság visszaadja?

Önmagában a válságon való túljutás eredményezni fog legalább 100-150 ezer fős többletfoglalkoztatást, ehhez semmiféle politikai csodatételre nem lesz szükség – állítja a szocialista szakpolitikus. Körülbelül ugyanilyen mértékű tartalék van a munkapiacon is Gúr szerint, tehát mintegy 250-300 ezer fős bővüléssel lehet reálisan számolni a válság elmúltával. A foglalkoztatási bizottság elnöke a félmillió új állás szorgalmazását túlzónak tartja, az egymillió új munkahely teremtéséről pedig azt mondja, teljesítse, aki ígéri. Mint ismert, a Fidesz-program központi eleme, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet kell teremteni Magyarországon.