Az idei hiány csak a tartalék zárolásával tartható

A jegybank elemzői stábjának helyettes vezetője úgy véli, hogy a GDP 0,3 százalékát kitevő, 78 milliárd forint összegű stabilitási tartalék egy részének zárolásával érhető el a kitűzött hiánycél.

Mivel a korábbi prognózistól elmaradnak a gazdálkodó szervezetek befizetései, ugyanakkor megnőnek az egészségügyi kiadások, amit nem ellensúlyoznak az alacsonyabb kamatkiadások és a vártnál kissé magasabb bérhez kötődő bevételek, ezért az MNB jelenlegi, 4,1 százalékos eredményszemléletű (ESA-módszertan) hiány várakozása 0,2 százalékponttal magasabb a hivatalos hiánycélnál - mondta Kovács Mihály András.

Az MNB szakértői 2010-ben 3,7 százalékos, a 2009-esnél alacsonyabb hiányt várnak, mivel, a GDP-arányos kiadások csökkenése a kiigazító intézkedések eredményeképp meghaladja a bevételek visszaesését. Ez a 3,7 százalékos deficit némileg kisebb a kormány által jelzett 3,8 százalékos hiánycélnál.

Kovács Mihály András felhívta arra is a figyelmet, hogy 2011-ben az szja sáv 15 millió forintra való kiterjesztése miatt csökken az adóbevétel, ráadásul a 2010. évi MNB veszteség utólagos megtérítése miatt összességében 4,3 százalékra nőhet az eredményszemléletű hiány.

Az MNB új inflációs jelentése nem változtatta meg a bruttó hazai termékre vonatkozó (GDP) prognózist, amely szerint a gazdaság 2009-ben 6,7 százalékkal, jövőre 0,9 százalékkal esik vissza. Az infláció 2009-ben átlagosan 4,5 százalék, jövőre 4,1 százalék lesz, 2010 harmadik negyedévében már 2,5 százalékra csökken.

Az MNB ennek alapján azt rögzíti, hogy az alacsony inflációs környezet kialakulása lehetővé, az elhúzódó recesszió pedig szükségessé teszi, hogy visszafogott mértékű béremelésben egyezzenek meg az érdekelt felek. Egy ilyen bérmegállapodás hozzájárulhat a munkahelyek megtartásához és a magyar vállalatok versenyképességének növeléséhez.