Alapok

Az augusztus 22-i Új Magyar Gárda Mozgalom avatását félbeszakította a rendőrség. A tagokat 100.000 forintra akarja büntetni a hatóság, mivel szerintük megszegték a gyülekezési törvényt azzal, hogy a betiltott Magyar Gárdához tartalmilag szinte megegyező mozgalom megalakításban vettek részt - Vona Gábor Jobbik elnököt pedig ennek szervezése okán vád alá helyezték. Ez Vona szerint „annyira állja meg a helyét, mint egy remegő egylábú a viharban”.

Már csak ezért is, mert a magánterületen - ahova rendőrség egyesek szerint törvénytelenül hatolt be - több rendezvény folyt egyidejűleg. Köztük volt a Jobbik családi napi rendezvénye is, amiben Vona mint Jobbik elnök vett részt, az avatáson pedig mint magánember, és mint a az Új Magyar Gárda Mozgalom tiszteletbeli tagja. Igaz a rendőrökhöz érdeklődni már ismét Jobbik elnökként ment, ám nekik megpróbált segíteni, egészen addig, míg ők igazoltatni és rabosítani nem kezdtek.

A 24-i kihallgatáson Vona természetesen mindent tagadott, és elmondta, hogy bár a két gárda között vannak személyi átfedések, de más a vezetőség, és ő nemigen lát bele annak működésébe. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik elnökének az ügyvédje pedig azt fejtegette, hogy a jog szerint a volt tagok létrehozhatnak egy törekvéseiben, eszméiben hasonló szervezet mindenféle jogsértés nélkül. A HírExtra gondolt egyet, és eldöntötte, hogy ennek jobban utána kérdez.

A Jobbik ügyvédje

Mivel Gaudi-Nagy Tamásnak is volt olyan megszólalása, ami arra utalt, hogy a rendőrség jogi álláspontja nem épp megalapozott, így megkérdeztük, hogy ő ezt szakmailag miként látja.

Mi a probléma a rendőrség álláspontjával jogi értelemben?

Egyrészt Vona Gábor elnök úr sem szervezője, sem vezetője az Új Mozgalomnak sem pedig az augusztus 22-i rendezvénynek. Ha ez mégis bebizonyosodna - amit erősen kétlek hisz nem így van - akkor jönne a következő cáfolható pont.

Ez pedig az az önmagában is téves kiindulópont, hogy az Új Magyar Gárda Mozgalom a feloszlatott Magyar Gárda egyesülettel, illetve az ítélet szerint annak tagozatának tekintett Magyar Gárda Mozgalommal azonos lenne. Alapvető tévedés, tekintettel arra, hogy a jogerős ítélet nem fosztotta és nem foszthatta meg a mozgalomban korábban részt vett személyeket attól, hogy olyan új szervezeteket hozzanak létre, amelyek hasonlóak a korábbihoz, de nem jogfolytonosak. Jelen esetben is erről van szó.

Van valamilyen törvény vagy jogi doktrína, amely meghúzza a határt, hogy mettől azonos, és mettől különböző két szervezet?

Szervezetrendszer, a működés módja, illetve a szervet tagjainak összehasonlítása az alapvető különbségtevési tényező. Például az ítélet azt rótta föl az egyesületnek, hogy az egyesület tagozataként elkönyvelt mozgalom olyan településeken tartott felvonulásokat, ahol cigány közösség tagjai is laktak, és ezzel úgymond foglyul ejtették az ott lakókat. Ehhez képest az új mozgalom nem tart ilyen helyen rendezvényeket. Eszméiben, törekvéseiben hasonlóságot mutat, de az eszméket nem lehet megtiltani, és más tagokból is áll az új szervezet. Ez egy új mozgalom, ezt tiszteletben kell tartani.

Ha a rendőrség úgy találja, hogy az új mozgalom megegyezik a régivel, akkor az az egész Magyar Gárda létét veszélyeztetheti?

Ez nem ebben az eljárásban fog eldőlni. Itt maximum az fog eldőlni, hogy ebben az ügyben mi a hivatalos szervek álláspontja. De az nem dönti el a jövőre szólóan, más ügyekre kihatóan, hogy az új gárda azonos-e a régivel, vagy sem.

Ehhez milyen döntés lenne szükséges?

Mivel az új mozgalom nem bejegyzett szervezet, ezért mindenkire kiható döntés nem fog tudni születni. Egyedi ügyekben születhetnek döntések - igaz, nyilván befolyásoló hatása lenne a többi eljárásra. Ha itt kimondják, hogy az új mozgalom nem azonos a régivel, akkor a rendőrség megfontolná, hogy érdemes-e újabb ilyen eljárásokat indítania.

Meddig fog tartani az eljárás?

Nem tudom pontosan megmondani. Épp a bizonyítékokat kellene megvizsgálni és elénk tárni, már amennyiben ezek léteznek. Véleményem szerint pár hónap múlva lezáródhat az ügy.